Ha valakinek nem lehet orvosilag gyermeke, de nagyon egymásra találtatok, -szakítanál vele ezért?

Ha a kapcsolat legelején derül ki, akkor igen.

Ha már akkor tudjuk meg mindketten, amikor már próbálkozunk, akkor nem. Akkor gondolkodnék mesterséges megtermékenyítésen, örökbefogadáson, akár a gyermektelen életen is, de pusztán emiatt nem válnék el.

Ha nekem attól még lehetne biológiai gyerekem (akit vele együtt nevelnénk, közösen) akkor nem.

De ha nem engedné hogy nekem lehessen (biológiai) gyerekem, csak mert neki sem, na akkor szakítanék.

Az előző barátnőmnek nem lehetett gyermeke, szerettem őt és soha nem szakítottam volna vele, pedig kifejezetten nagy családot szeretnék, de ő megtette, kidobott (nem emiatt).

Utólag jöttem rá, hogy jobb ez így, szeretem azt a tudatot, hogy a mostani bárommal olyan jövőt tervezhetek, amilyet mindig is szerettem volna.

Ez nyilván - a kapcsolat mélységén túl - attól is függ, hogy mennyire akarnék saját gyereket, illetve mekkora a "választék".

Mert hát például egy választási lehetőségekkel rendelkező húsz-harmincévestől nemigen számíthatsz rá, hogy melletted marad, ha saját gyereket akar.

Míg egy 40-50-éves (pláne, ha elvált és felnőtt gyereke van) már nem fog ilyesmin fönnakadni.