Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A mai lányok körében miért bevett szokás az, hogy az első felmerülő problémánál már menekülnek a párkapcsolatból?
Van egy jelenség, ami a minap kissé felk..rta az agyam. Tudom, visszatetsző, amikor saját magunkat hozzuk fel pozitív példaként, de én 2 évig voltam együtt egy olyan nővel, akinek a paranoid személyiségzavara rendesen rányomta a bélyegét a kapcsolatunkra, és rendszeres támogatást, odafigyelést igényelt. Nem adtam fel őt, és nem csak azért, mert szerettem, hanem kötelességemnek éreztem, hogy ha vele vagyok az ne pusztán annyit jelentsen, hogy mellette sétálok.
Ma ezt nem látom. A mai lányok simán feladják a párjukat akkor, ha annak valami "zizije" van, mondjuk kevés a pénze és emiatt szorong, vagy túl sokszor kapta meg fiatalabb korában az anyjától, hogy semmire nem vagy jó fiam, és alig van önbizalma. Ekkor nem az a reakció, hogy együtt, egy szövetségben vagyunk, és segítünk a másikon, hanem ha a barinők előtt már nem lehet a csávóval vagizni, akkor legkésőbb addig tartjuk csak meg, amíg be nem avázkodik a bugyinkba egy jobb, egy nála trendibb gyerek. Fogalmuk sincs kötelességről és elköteleződésről, a pasi csak egy kellék, akivel lehet instán meg fészbukon promózni a boldogságot. Itt is látom valamelyik nap a kérdést, hogy mit csináljon a pasijával, akinek nincs munkahelye és emiatt feszült, mire írják az agyhalottak, hogy "az ilyen" pasit ott kell hagyni, ettől csak jobbat talál stb. És itt még szó sem volt pl. komoly megbetegedésről vagy hasonló élettragédiákról. Így mégis milyen jogon várják el, hogy őket is szeressék, egy egész életre szólóan törődjenek velük? 26/f
(*fogyatékosok kedvéért: akinek nem inge)
Ezt éppen itt kérdezed?!
Akármilyen problémára itt tízből kilenc válaszoló azt írja: rúgd ki, hagyd ott, szakíts, keress másikat.
Azért, mert manapság úgy válogathatnak, ahogy kedvük tartja. Miért próbálnák a problémát megoldani, ha van másik akivel (azt hiszik), hogy esetleg nem lesz probléma?
Probléma megoldás csak akkor, ha rá vannak kényszerítve (van gyerek, házasság, stb).
Nézd, 200 éve még működött, hogy két random embert összeraktak és nekik jóban-rosszban ki kellett tartani egymás mellett, ha működött, ha nem. Ma már szerencsére (!) van lehetőségünk dönteni, senkit nem köveznek meg azért, ha a számára leginkább optimális társat keresi és több próbálkozás után találja meg.
És mivel erre van mód és lehetőség, ezért pont az minősül önsorsrontó viselkedésnek, ha valaki beleragad egy olyan kapcsolatba, amiben csak kínlódik, amiben egyáltalán nem érzi jól magát. Elköteleződni csak akkor érdemes, ha tényleg megtaláltuk az ideális társat. Ellenkező esetben inkább kapcsolatfüggőségről van szó.
Lényegében te azt várod, hogy egy kapcsolat hozzon helyre, tegye rendbe a sérült önbizalmad, valaki karoljon fel, "mentsen meg". Ahelyett, hogy felnőtt emberként felelősséget vállalnál saját magadért és rendbehoznád magad!
Nem tudom. En eleve ossze sem jonnek mar problemas pasival. Nekem is volt szorongo parom, semmi tenniakaras nem volt benne, hogy jobb legyen, csak a siras ment, hogy nehez meg igazsagtalan az elet.
Egyaltalan nem bantam meg egy szakitast sem, most van egy normalis parom akivel lehet normalis parkapcsolatot fenntartani, elore tervezni, jol erezni magunkat egyutt, vele ha valami rosszabb idoszak lenne, nem szakitanek azonnal, o nem olyan ember, hogy csak ugy feladja es ne akarna tenni a rossz ellen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!