Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A ti párotok is ilyen mikor elhívjátok vásárolni? Többi lent.
Azt érzem, hogy a párom utál velem vásárolni, állandóan egy nyűgös kisfiúvá változik, állandóan sietne, és siettet engem, ma például szinte én segítettem neki egy ismerősének ruhát venni, kb 5 percig élvezte a dolgot, boldogan nézelődött, aztán letelt ez az idő, és már mehetnéke volt, aztán én megkértem, hogy GYORSAN ugorjunk már be a drogériába, mert egy olyan dolgot akartam venni, amit már előre kinéztem, nagyon gyorsan odamentünk, szinte átrohantam a boltot, és maximum tényleg maximum 5 percet ha tétováztam a kozmetikumoknál, és egyszerűen kivolt akadva, lehetett látni rajta, hogy majd felrobban...már egy hónapja nem voltunk közösen vásárolni, de lehet több is...ráadásul volt, hogy sokszor elhívtam magammal szoláriumba, és már ezért is balhézott, hogy ő nem akar jönni...és a mai nap folyamán is én már úgy éreztem kb mintha szégyellne, ha bemegyünk egy nagyobb bevásárlóközpontba (és nem a tescot, lidlt meg ilyenekre gondolok, hanem valami ruhás, kozmetikumos helyre). Ő persze azt mondja, hogy egyáltalán nem szégyell...mindössze amúgy annyi a kérdésem, hogy mással is ilyen a párja? De szinte mindig? Mert mikor egyedül megyek ilyen helyekre, állandóan azt látom, hogy nagy meghittségbe a párok nevetgélnek, viszik a kis szatyrukat benne a sok szép ruhával, és nagy boldogság....nekem meg ez az állandó siettetés...
20/L
Én sem hívnám el soha a páromat ruhát vásárolni, mert abszolút nem érdekli ez. Ruhát is én szoktam neki venni főleg, mert a fiú cuccok sokkal jobbak és szívesebben nézelődök ott és veszek neki, ha találok vmi akciósat.
Viszont én sem mennék vele mondjuk vásárolni oylan dolgokat, ami ő érdekli. Múltkor kb. fél órát töltöttünk el azzal, hogy hónalj stiftet vegyen magának. Volt vagy 20 fajta, mindet megszagolta 2X-3X, és nem tudta eldönteni melyiket vegye.
Én nem értem, miért esik egyeseknek nehezére jópofát vágni valamihez pár órára, csak azért, hogy a párjának a kedvére tegyen, de komolyan. Nekem egyik pasim sem húzta a száját, hogy velem kell vásárolni, sőt, volt olyan, aki lelkesen hozta nekem a rúzsokat, hogy próbáljam ki, vagy a nadrágokat, vagy már majdnem kifelé mentem, mikor utánam dobott egy felsőt, hogy de ezt még próbáljam fel, mert milyen szép lennék benne stb.
Én is képes vagyok vergődés nélkül végigülni egy baziunalmas focimeccset, mert tudom, hogy az embernek ez fontos, ő szereti, és én ezt tiszteletben tartom és szolidaritásból hiszti nélkül megnézem, sőt, még igyekszem lelkesnek is tűnni, nehogy a kedvét szegjem. Baromi demotiváló, mikor valami iránt lelkes vagy, és a másik pofákat vág rá. Vagy pl az enyém néha eljár misére. Se vallásos nem vagyok, se templomba járó, de érdeklődve meghallgatom, mit hallott a templomba, vagy ha elhív, még el is megyek, mert tudom, hogy neki ez fontos, és én nem vagyok gyökér, hogy elkedvtelenítsem.
Ő is eljön velem vásárolni, mert tudja, hogy nyilván akkor hívm csak el, ha szükségem van a véleményére, nem azért, mert azt akarom nézni, hogyan vergődik a bolton kívül türelmetlenül. Mondjuk én egyedül jobban szeretek vásárolni, de ha néha eljön velem, az én pasim nem nyekereg, hanem tud normális felnőtt ember módjára viselkedni.
Azért esik nehezünkre, mert ez a hozzáállás, hogy rákényszerítek valamit a másikra, amit utál, alapvetően rohadt gáz.
Lehet, hogy a te faszid ilyen feminin jellemű gyerek, aki élvezi, hogy rúzsokat meg nadrágokat hordhat neked, stb., manapság divat ez a kicsit bzis viselkedés, de a férfiak többsége nem ilyen.
És éppenséggel azt is leszrjuk, hogy nézitek-e velünk a focimeccset, ezt mi egyáltalán nem igényeljük, hogy leüljetek velünk meccset nézni, vagy eljöjjetek velünk a kocsmába sörözni, vagy horgászni, vagy bármi ilyesmi, ti magatoktól vagytok olyanok, hogy rátukmáljátok magatokat a férfiemberre.
Az egy másik dolog, hogy nem szólunk emiatt, vagy egy kegyes hazugsággal eljátsszuk, hogy örülünk, hogy nézitek velünk a meccset, de hidd el, valójában idegesít ez minket.
Szóval ideje lenne őszintének lenni, mert ez csak egy nagy színjátszás, én pl. már teljesen leszoktam arról, hogy úgy tegyek, mintha örülnék valaminek, vagy hogy lenyeljem, ami idegesít.
Persze így sokkal nehezebb párt találni, de legalább nem lesz belőle csalódás 1-2 év után, amikor előjön az igazi énje mindkettőnknek.
Gyűlölök más emberekkel együtt menni vásárolni, egy-két velem egynemű régi barátomat leszámítva, akikkel hasonló a stílusunk.
Úristen! Szörnyű dolog nőkkel vásárolni menni. Annyi időt el szeretnek cseszni ilyenkor. Nekem a vásárlás nem egy kaland, élmény, hanem egy kötelesség amit lehetőleg minél ritkábban csinálok és minél gyorsabban letudok.
Hihetetlen hogy a nők ennyire nem toleránsak a férfiakkal ebben sokszor. Plázázni menni a barátnőmmel nem program, nem időtöltés. Rinyáljon, hisztizzen, de nem megyek vele. Az nem egy élmény nekem. Ő eljön velem horgászni? Lőtérre lövöldözni? Könyvtárba kivenni könyveket? Megnézi velem a kedvenc filmjeimet, amiket ő nem szeret? NEM! ÉS NEM IS BAJ. Az hogy két ember együtt van, nem azt jelenti hogy full össze vannak nőve és mindent együtt kell csinálniuk.
KÉRDEZŐ: MIÉRT AKAROD HOGY EZ KÖZÖS PROGRAM LEGYEN? Egyáltalán ezt sem értem. Ami neki nem öröm, azt miért csinálja veled szívesen? Gondolom fordítva veled is volt már, hogy ő valamivel sok időt töltött volna, mert érdekelte, te meg szabadultál volna. Na akkor mi volt? Ja hogy kettős mérce. Tényleg csak ne akarj minden ostoba fa szságot közösen csinálni vele. Ezektől sok férfinak kifordul bele, akik nem papucsok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!