Mihez kezdjek most?

Na most akkor jöhet majd a lepontozás, de most nagyon konkrét leszek:

Az, hogy itt siránkozol és arról beszélsz, hogy neked nincs senkid, az mindennek az alja. Ha ismernénk egymást úgy felpofoználak b@ szki, hogy besz@ rnál. A leírásodból pusztán az derül ki, hogy az ő nagyon komoly betegsége neked inkább azért probléma, mert nincs veled, tehát nagyobb problémának fogod fel az általad megélt hiányt, mint az őt érintő, talán visszafordíthatatlan betegséget. Legyen már egy kis eszed ember, hát a leírásodból sugárzik, hogy puszta önzőségből aggódsz érte...a 6 fájdalomcsillapító bevétele pedig még viccnek is komolytalan, arra sem elég, hogy a külvilág felé jelezd, hogy te márpedig most éppen lelki válságban vagy...tudom, hogy azért írtál, mert támogatásra és kedves szavakra vágysz, de csodálkoznék, ha megkapnád...a félreértést tisztázni kell, ha van egy kis tököd, akkor ebben nem gátol az, hogy letiltott azon a semmire sem alkalmas közösségi oldalon. Ha neked ott kimerül a világ és a kapcsolatteremtés összes lehetősége, akkor menthetetlen vagy, vagy pedig nagyon fiatal (a kettő természetesen nem zárja ki egymást)...ebben az esetben pedig nagyon témát tévesztettél, hiszen ez itt a "felnőtt párkacsolatok" kategória, te pedig nyomokban sem tartalmazol felnőttséget...

Menj be hozzá a kórházba!!! Gyerünk. Írd le a haverjaidnak h mi volt a félreértés. De szerintem tényleg menj be hozzá.

Sok sikert én nagyon szurkolok neked! Írj privit ha gondolod. 18/f