Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Már nem bírom vele, mit tegyek?
Dió héjában, csak annyi, hogy nagyon fiatalon meg ismertem a páromat, van tőle egy kisfiam és egy kislányom. Az elején nagyon szerelmes voltam bele, de ő már rosszul indított (megcsalt). Megbocsajtottam neki, mert ő volt az első és azóta is csak ő van nekem. 6 éve vagyok vele, de már nagyon nem jó a kapcsolat köztünk. Mindig veszekszunk és ordítunk egymással! Sajnos néha a gyerekek előtt is. Volt már rá példa, hogy meg ütött, olyan is volt hogy gyerekkel a kezemben rancigalt a hajamnal fogva. Pesze én próbáltam védekezni. Most ott tartunk, hogy már a szexet se kívánom vele, már nem az van mint régen, erőltetve tudom csak eljutatni magam a csúcsra :/ egy tahó nagyon sokszor, néha már úgy érzem, hogy csak azokon a napokon kedves, ha szexet akar! Ami vann hogy másfél két hétig nincs. Alapjában véve mondható normálisnak is, de lusta, mintha túl agresszív lenne a fiúnkkal is, nem bántja, de ahogy beszél vele és bánik vele.. Néha nagyon undorodom tőle, folyton zabál és már nem ad magára, úgy kell zavarni mint egy gyereket hogy mossa már meg a fogat. Nem igényes már! Minden nap veszekszunk valamin, mint ha már nem szeretném. Már nem becsül úgy mint az elején, pedig tenyleg nem csaltam meg soha! Ő volt nekem eddig csak, szex terén is. Amikor el jutok arra a pontra, hogy veg, akkor mindig azt mondja, hogy úgy se találnék magamnak senkit, mert a két gyerek miatt. Én pedig ilyenkor azzal marasztalom magam, hogy vannak hibái, de az kinek nincs? És ha már veszekszem valakivel akkor már a gyerekeim apja Legyen. :(
Nem tudom mit csináljak, nem vagyok mellette Boldog, soha nem lep meg (nem gondolok nagy dologra, csak pl. Hogy reggeli az ágyba, egy szál virág. .)
Ha haza jön a munkából sose jön oda hogy szia szerelmem és egy puszi , ha nem csak annyi. Na mit főztel? Hol voltál? Stb :(
Állandóan csak fogdos, sose simogat meg, ha szólok hogy állj le akkor veszekszik velem, hogy a feleségem vagy bameg nem érhetek hozzád? Ha pedig hagyom akkor meg 1,5 perc után azt veszem észre, hogy a ,,méhembem", de én nemm kívánom öt. .
Bocsi ha hosszú voltam. A
Idővel szépen letörleszted a részét, amit beletett. Abszolút nem közös. Simán kitehetnéd akármikor. Akár rendőrséggel is ki lehet vitetni a házból, ha nálad van a tulajdoni lap.
Igazából, ha megvert én azt a pár százezer forintot(ha nincs róla papír) nem adnám "vissza", az lenne a kárpótlásom, amiért nem jelentettem fel. Olcsóbban kijönne neki, mint egy bírósági ügy.
Ne itt keress párt, hanem mondjuk a randivonalon. Sokan fognak írni normális kapcsolat reményében 32 alatt is, ha jobban nézel ki egy kicsit és vékonyabb is vagy, mint az átlag.
Ha egyedül gyenge vagy kilépni, ismerkedj, hátha találsz valakit, aki majd segít benne. Az a legfontosabb, hogy se téged, se a gyerekeidet ne verje senki.
Persze nem szép "megcsalni" de ez már nem kapcsolat, se szex, se kedves szavak, csak takarítani és főzni tart, meg ingyen lakhatásért.
Rossz volt olvasni téged kedves kérdező.
Nem akartam írni, de akkor mégis hátha egy lépéssel közelebb kerülsz a döntéshez.
Huszon x éves vagyok, és dettó olyan családban nőttem fel, mint amit leírtál. Szerencsére nálunk 12 év halogatás után megtörtént a válás, de akkor már nagyon késő volt.
Mai napig megmaradt a nyoma a folyamatos verekedésnek, fenyegetőzésnek, félelemnek ami a gyerekkoromat kísérte.
2 év pszichológiai kezelés után sem vagyok még teljesen rendben magammal, de sok mindent elfogadtam azóta.
Feltennéd kérlek magadnak a kérdést, hogy
- Szeretnéd-e ezt a saját gyerekeidnek?
Előző vagyok.
Kérdező, akkor kérj segítséget.
Vannak családsegítők, és számtalan fórum ahol tudsz beszélni hasonló sorsú emberekkel.
Ha eldöntötted, hogy mit szeretnél csinálni, azután van mód segítséget kérni.
Azt lenne fontos meglátnod, hogy nem vagy egyedül a problémáddal, és az emberek szívesen segítenek túljutni a kezdeti lépéseken.
Beszélj a szüleiddel, a barátaiddal.
Mond el nekik amit itt leírtál, és kérd ki a véleményük.:)
Nem akartam írni, de egyszerűen nem bírom, hogy ennyire életképtelen vagy. Ne merd azt mondani, hogy a gyerekeidért mindent megtennél, mert amíg engeded, hogy végignézzék, ami ott folyik és hagyod, hogy rángassa őket igenis szar anya vagy.
Én így éltem 18 éves koromig. Nálunk is rángatással kezdődött, aztán egyre nagyobbat kaptunk. Persze, a drága "anyukám" nálunk is mondott olyat, hogy ne bántson minket, de evvel aztán sokra mentünk. Miután arréblöki tegyük fel a fiadat és te utána rákiabálsz a férjedre, szerinted az számít? Baromira nem, mert addigra a gyerek már átélte a bántalmazást . Neked anyaként az a dolgod, hogy a lelkét is megvédd. Ami hidd el nekem, hiába kicsi, már most is sérült.
Én amint betöltöttem a 18-at elköltöztem otthonról és azóta anyámmal sem beszélek, mert hagyta megtörténni a dolgokat, mert félt. (Amúgy ő még mindig vele van a bántalmazások ellenére és gyártja a kifogásokat.)
Szóval kedves kérdező. Húzd ki a fejed a s.ggedből és tényleg a gyerekeid érdekeit nézd most már. Rengeteg segítséget kaphatsz állambácsitól, csak kérned kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!