Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túlpörgöm? Túlagyalom? Mi hiányzik?
Teljes nyugalommal várom azok véleményét is, akik szerint vegyek vissza, ez így oké. De akkor mi a bajom? Sztori: 4 éve vagyunk együtt, ebből 2 házasság. Részemről hatalmas szerelem. Az életritmusunk olyan, hogy mindketten sokat utazunk az országban, van, amikor napokig nem látjuk egymást. Ez ügyben teljes a bizalom, nincs féltékenység. A gond akkor van, amikor otthon vagyunk. A főszereplő ilyenkor a tévé. A hallgatás. A férjem negatív arca és hangulata. A beszélgetéseink arra korlátozódnak, mik az aznapi teendők. Nincs vicc, nevetés, és az a "valami", ami miatt jól érzed magad egy másik ember társaságában. Ettől aztán szorongós és feszült leszek. Nem tudom kezelni a helyzetet.
Tudom, hogy kicsit zavaros amit írok, de még sosem sikerült ennél konkrétabban megfogalmaznom.
Hiányzik otthonról: az élet! Azt hiszem. És én nem tudom megtölteni vele a lakást, mert ébredés után pár órával elfog a szorongás. Sehol máshol, máskor nem, csak otthon.
Beszéltem neki arról, hogy hiányzik valami pozitív. Pozitív bármi. Mert mindig fáradt (alvásproblémái vannak amin nem tud segíteni, eldöntötte, hogy semmi nem használ és akkor nem is fog). Egy időben volt, amikor jó reggelt helyett egyből azzal fogadott apatikus, kifejezéstelen arccal, hogy jaj de rosszul aludt, itt is fáj meg ott is. Elhiszem. De ez a hangulat azonnal átragad rám - és belengi az egész napot. Beszéltünk erről is. Igyekszik ő, de nehéz neki. Látom, hogy megértette, valahol felelős mások hangulatáért is, azóta jobb a helyzet. De még mindig. Vagy megyünk valahová (sétálni) vagy fekszik, tévét néz. Passzív. Felőle jó a lakás ahogy van, nem látja, hogy pl ide egy élfólia kéne mert lekopott, oda egy polc, mert nincs hely. Vagy, hogy nem folyik le a víz a fürdőben. Megbeszéljük, megkérem - és semmi. Sokadszorra sem. Nem azt mondom, uralom a helyzetet egyedül is, semmiből nem áll dugulást javítani, élfóliát pótolni stb nekem sem. De ilyen egy házasság? Mi hiányzik? Máskülönben jól vagyunk, azaz lennénk. De én lassan felőrlődöm ebben, pedig lehet, hogy csak túlpörgöm a dolgot. Vagy...? Köszönöm a válaszokat.
Az első két évben hogy volt ez?
Ha neked elmesélte ezeket a szörnyűségeket valamikor, akkor miért ne hozhatnád szóba?
Hogy részéről hatalmas a szerelem, az OK. Részéről meg kb zéró.
Gyerek? Így ne is?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!