Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit gondoltok, jogosan sértődtem meg? Egy hete nem beszélünk.
A barátom leutazott vidékre a családjával, családjához, egyetlen egy napot sem töltött velem a húsvétból. Itt már felmerül a kérdés, hogy szeret-e, hisz ő jól elvan nélkülem. Az igazi dolog ami bánt, hogy hétfőn értek haza és ő hétre esett volna oda locsolkodni hozzám, ami nekem rosszul esik mert húsvét legutolsó pillanatára hagyott és szerintem nem illendő este locsolkodni. Mikor hívott hogy jön, mondtam neki hogy már nem kell, elmentem máshova mert nem fogok otthon várni rá mint egy lúzer és lenyomtam. Ennyi, azóta nem beszéltünk, ő se keres engem, ami fura mert nem értem hogy miért neki áll feljebb. Ha igazán szeretne, akkor felnőtt létére nem ragadna a családjához és várná meg őket és velük együtt jönne haza, hanem fogná magát és már reggel elindulna, hogy odaérjen hozzám időben locsolkodni, akkor amikor illik. Arról nem is beszélve hogy elég nagy paradoxon, hogy ők betartják a hagyományokat, még böjtölnek is (!!!) húsvét előtt, viszont az már nem fontos ezek szerint hogy mikor locsolja meg a barátnőjét.
Mi a véleményetek?
válasza:21 évesen minden az ember, de nem felnőtt :D
Sajnálatos, hogy téged ennyire nem érdekel a családod és még sajnálatosabb, hogy annyira nincs senkid, hogy ha a párod a családjával tölti az ünnepeket, akkor neked borzalmas kínok közt kell lenned.
Amikor valaki kiír egy kérdést / történetet, majd utána "te nem ismered az előzményeket"-re hivatkozik, akkor csak fogni tudom a fejem.
Van egy olyan érzésem, hogy olyan sokat vagytok együtt, hogy az már túlzás, viszont te még azt az 1-2 napot, amíg tartanak az ünnepek sem tudod elviselni nélküle.
Elmondom neked, hogy ember mikor szokott találkozni a rokonaival. Kb csak ünnepekkor. A párjával pedig mikor? Kb minden nap.
Az hogy neked egy értelmetlen ünnep annyira fontos, hogy együtt legyetek és ki akarod sajátítani a párodat, nem tesz téged a szenvedő féllé.
Volt már olyan munkám, amikor szenteste kellett bentmaradnom dolgozni, mert tényleg halaszthatatlan volt. Alapból szar dolog ez, de még ha az asszony is rálépett volna a tökömre, hogy "te bizony nem szeretsz, mert a munka fontosabb", akkor biztos kivágom a francba.
Akik kérdezték, hogy miért nem mentem le vele: 1) nem hívott
2) el is sunnyogta hogy lefognak menni. Tehát magától nem mondta. Mikor szóba került, azt mondta hogy ez természetes.. mindig mennek.
Tényleg halott lenne azért a kapcsolatunk mert sértődöttek vagyunk mindketten? Az a gond, hogy túl dacosak és makacsok vagyunk... már csak azért sem alapon nem keressük egymást. Én nem lubickolok örömömben, és hiányzik nagyon, de az biztos hogy nem fogom keresni addig, amíg ő nem. És szerintem ezzel ő is így van.
11. Annyira idegesítő és egyben korlátolt vagy. Tényleg nem érted hogy nem akartam kisajátítani? 3 napra ment le, abból egy napot igazán együtt tölthettünk volna mert akármilyen hihetetlen mi nem töltjük együtt minden napunkat. :) Egy héten max kétszer tudunk találkozni. Na most is olyan okos vagy és mindent tudsz a kapcsolatunkról ugye? A munkás hasonlatodat meg inkább szóra sem méltatom... el tudom képzelni milyen megkeseredett kanapékukac vagy aki munkaidőben is (már ha dolgozol) az én "hülye" kérdéseimre válaszolgat gyakorin. :D
A családomat meg ne keverd bele, nem neked fogom bizonygatni, de nagyon is jól elvoltam velük, viszont urambocsá 21 évesen hadd ne ők legyenek már a minden. Szeretem őket, de tudod létezik egy evolúció... amiben te valahol leragadhattál, ha még mindig a családoddal tudod csak tölteni a húsvétot. Vagy a barátaiddal. Én a barátaimmal nem ünnepeken találkozom, hanem az év 365 napjából 200-ban. Na remélem kielégítő választ kaptál.
válasza:Na látod... ez a baj. Ezért halott ez a kapcsolat, mert egyikőtök sem hajlandó keresni a másikat! Tudod, ugye, hogy nem ő az egyetlen, aki hibázott, hanem te is? Mert akkor te is kezdeményezhetnéd a beszélgetést. Nem szereted eléggé, ha egy hétig képes vagy egy ostoba sértettség miatt nem beszélni vele. Ha ostoba, és nem hajlandó megbeszélni, akkor még mindig el lehet küldeni a jó büdös...-ba, de ez így sehova nem vezet. Én már ennél sokkal jogosabb dolgok miatt és megsértődtem, nem is kicsit. De a probléma megbeszélését bárki kezdeményezheti, az még nem kuncsorgás.
Ha többet ér a sértettséged a szerelmednél, akkor hajrá. Pedig sokkal többet ért volna, ha megmondod, hogy ez téged mennyire bánt, és jó lenne, ha legközelebb nem csinálná. Utána még nyugodtan teperhet azért, hogy megbocsáss neki. De, ne haragudj, ez butaság, amit ketten csináltok.
Ha nem közölted vele, hogy szeretnéd, ha hamarabb jönne, akkor nincs jogod megsértődni. A férfiak sem gondolatolvasók-e, tudom, hogy az enyémnek sem feltétlenül jutna eszébe, ezért szólok. Ez nem rosszindulat - de gondolom, tölt veled máskor is időt, a rokonokkal meg nem ennyit. És egyébként meg is szabad kérdezni, hogy mehetsz-e velük esetleg, vagy mit szólna hozzá.
Tudod, beszélnetek kéne. nem sértődöttet játszani, mert ez óriási butaság. Ha megcsalt volna vagy valami ilyesmi, meg is érteném ezt a - ne haragudj - hisztit, de ez egy ünnep. Egy hiba. Feledékeny, nem figyelt, talán eszébe sem jutott, hogy ez neked ennyire fontos. Szerinted ő most jól érzi magát? Egyébként is te küldted el - miért keresne?
14. Köszönöm... baromira igazad van. Egyébként rosszul mondtam, 4 napja nem beszélünk (csak egy hete nem találkoztunk a húsvét miatt) de ez nem sokat változtat a dolgokon... hallgatnom kellene rád és keresnem, de az a gond, hogy emberből vagyok és most muszáj letesztelnem, hogy vagyok-e neki olyan fontos, hogy ő tegye meg az első lépést mindezek után. Pedig teljesen igaz rá, amit leírtál, szétszórt, figyelmetlen, de valahol ott van bennem, hogy oké.. pasik, tudjuk milyenek, de azért ha szeretnek egy nőt, akkor ezek mégis eszükbe jutnak, nem?
Ráakaszkodni meg nem szeretnék ilyenekkel hogy lehívatom/meghívatom magam hozzájuk, főleg úgy hogy ő nem is szólt nekem, hogy mennek le.. csak egy beszélgetésünk alkalmával "kitudódott".
válasza:Én vagyok a korlátolt. Egyébként még mindig olyan dolgokra hivatkozol, amit nem osztottál meg velünk. Kútfőből pedig ezt gondolja az ember, az írásaid alapján.
A GYiK-ről pedig annyit, hogy te tévesztettél kategóriát, mert ez amit csinálsz a tinibe se menne el, nem hogy a felnőttbe. Te még nagyon messze vagy a felnőttől.
Gyerekekkel társalogni meg nem az erősségem, hisz figyelni kell az érzékeny kis lelketekre, mert .... najó elég is. :)
válasza:Te hány éves vagy????
Mert azt jótékonyan elhallgattad!
A pasid meg nyilván azért sunnyogta el,hogy megy húsvétkor, mert egyébként is orbitális patáliát csapsz minden kis fosért. Csak még ő is gyerek és azt hiszi, a sunnyogás majd megvédi a balhétól. Sebaj majd megtanulja,hogy sunnyogással csak elodázza a dolgokat.
válasza:Nyers leszek, ez nem fog tetszeni, de ez van. Ha az ember nem akar olyan választ, ami nem tetszik neki, akkor ne kérdezzen nyilvános fórumon.
Elsősorban kérdező, ne haragudj, de bicskanyitogatóan arrogáns a stílusod. Értem én, hogy ideges vagy, de sajnos láthatóan képtelen vagy akár egy kicsit is magadba nézni és - egyébként teljesen jogos - kritikát elfogadni. Az kérdésedet és az összes kommented olvasva egy toporzékoló, hisztis kétéves kisgyerek jut eszembe, aki a boldban veri magát a földhöz, mert nem kapta meg a kedvenc csokiját. Na, pont így viselkedsz most, szóval ne csodálkozz a kommenteken.
Leírtak szinte mindent az előttem szólók, és igaz, nem babusgatós stílusban, de ezen nehéz csodálkozni, pláne a kommentjeid fényében..
Bolhából csinálsz elefántot. Magyarázhatod akárhogy, igenis felfújtad. Szépen elképzeltél a fejedben valamit, ami aztán nem úgy lett, és ahelyett, hogy normálisan közölted volna a problémád, lehetőleg előre (tudod senki nem gondolatolvasó, ha valami fontos neked, KÖZÖLD), bevágtad a hattyú halálát. Nincs ezen mit szépíteni.
Az meg pláne iszonyat gyerekes, hogy amikor pedig jött volna, akkor sértetten elküldted, most pedig lesel, hogy betartja.. Normális esetben a passzív-agresszív hiszti helyett normális, higgadt kommunikációval oldja meg az ember a problémáit. Ha azt akarod, hogy valaki jöjjön, akkor nem küldöd el. Ez már majdnem az a kategória, amikor valaki azért szakít, hogy a másik teperjen érte, aztán jön a pofáraesés, hogy nem teszi. Kiszúrtál magaddal, méghozzá egy olyan pitiáner apróság miatt, amiért meg sem éri.
Ahelyett, hogy játszanád itt a királylányt, jobb, ha átgondolod a hozzáállásod a dolgokhoz.. Tényleg megéri ez a hülye hatalmi harc, hogy ki keres először? Miután elküldted, milyen jogon várod el tőle az első lépést? Tényleg többet ér a sértett egód, mint a kapcsolatod? Mit akarsz elérni ezzel a játszmázással? Kész vagy elfogadni azt, ha nem úgy alakul a játszma végén, ahogy elképzelted? Megéri ez az egész?
"az a gond, hogy emberből vagyok és most muszáj letesztelnem, hogy vagyok-e neki olyan fontos, hogy ő tegye meg az első lépést mindezek után" - ezt nem úgy hívják, hogy "emberből vagyok", ezt úgy hívják, hogy "teljesen éretlen vagyok az emberi kapcsolatokhoz".
Írtam már valahol, hogy egyidősek vagyunk, vagy legalábbis utaltam rá. Jobban mondva én 20, ő mindjárt 21.
És ja... volt már patália ilyen ünnepesdiből.. tényleg azért van most ez. (Persze ő is hisztizett már, csak más miatt). De ok-okozat.. csak most nem tudom ide leírni úgysem az egész kapcsolatunkat.
18! Örülök, hogy leírtad és az sem gond, hogy nyers stílusban, mert legalább intelligensen közelítetted meg a témát. Egyetlen ember volt itt eddig, aki személyeskedve és unintelligensen válaszolt, mindenki más érdekes módon tudott érett választ adni.
Viszont egy dologban meg kell cáfoljalak. Nem hisztivel és toporzékolással meg földhözvágommagam figyelemfelhívással reagáltam le az egész szituációt. Nem képzeltem el semmit az ég világon a fejemben, nem terveztem el, hogy a húsvét hétfő hogy lesz, csupán vidáman vártam, hogy a szerelmem egyszer csak kopogtat és meglocsol. És mikor már órák óta vártam és egész nap vártam.... akkor jött a csalódás hogy basszus nem. Egyszerűen csak szarul voltam, szomorú voltam. Téged még nem ért ilyen soha életedben? Nem értek egyet a közléssel!! Úgy vagyok vele, hogy egy kapcsolatban vannak dolgok, amelyek maguktól működnek és nem kell a másik félnek felhívni rá a figyelmét, mert ha ÉN mondom neki, az már régen rossz. Csak hogy egy kicsit ordenáré példával éljek, de hátha így megérted... azt is én mondjam neki, hogy "gyere drágám, d*gj meg" ? Most azért ezt mondtam, mert szépen állnánk, ha alapvető dolgokat hangsúlyozni kellene. Nyilván van, amit lehet kommunikálni a másik felé, hogy örülnénk neki vagy szeretnénk, de szerintem ez nem az! És tényleg figyelembe véve, hogy neki is fontos a húsvét és ez a hagyomány!
Amúgy abban egyetértek, hogy én küldtem el, de.. nem tudok mostmár mit csinálni. Úgy ahogyan én belátom a hibáimat, ő is beláthatja, elgondolkozhat rajta hogy vajon nekem miért fájt ez az egész és ennek fényében kereshet és megbeszélhetjük. Ha meg nem fog? Akkor szerintem nem is veszítettem sokat. Jelzem! Eddig ezen kívül egyszer volt még ilyen, hogy én bántottam meg (ennél ezerszer kisebb dologgal) és férfi létére úgy besértődött, hogy 5 napig nem keresett. Akkor is beláttam hogy hibáztam és félretettem a büszkeségem, bocsánatot kértem, kerestem, megbeszéltük. Úgy érzem, most rajta a sor.. ha én meg tudtam tenni akkor, most ő is megtudja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!