Csak szerintem szörnyű, megbocsájthatatlan bűn a megcsalás vagy csak csupán nagy birtoklási vágy van rajtam?

Ez az egyetlen dolog amit nem lehet megbocsàjtani szerintem.

Ezen kívül bármi adódik, történik azt meg lehet beszélni.

De a megcsalás a màsik fél elàrulàsa.

Ezen nincs mit megbeszélni.

Húúú, de nagy szavak... árulás, megbocsáthatatlan...

Szóval különös kegyetlenséggel lemészárolhatja a családodat, azt meg lehet beszélni, de a megcsalás megbocsáthatatlan, még ha csak egy puszi is volt... AHA...

#4-es

Azért nem gondoltam volna, hogy van az az alja szellemi szint, ami nem tudja értelmezni azt amit leírtam.

Először is ne személyeskedjünk, mert ez is egy szellemi szint...

Másrészt... egy kapcsolatban akkor mennek félre az emberek, ha valamit hiányolnak belőle... Ergo nem kapnak meg... Valaki nem adja meg... Akkor ki is a hibás??? Közös hiba... De ez csak szín tiszta logika a dolgok működése mentén...

Nos, igen ez igaz.

Viszont úgy gondolom, hogy ha valaki valamit hiànyol a kapcsolatból akkor a megoldàs a kommunikàció. Ha pedig ez sem működik, és ez annyira kardinàlis dolog, hogy rànyomja a pecsétjét a kapcsolatra akkor szakítani kell.

Szerintem az nem megoldàs, hogy azért mert valami nem klappol otthon màr egyből megcsalás.

Ez egy sunyi dolog. És fals önigazolàs, hogy hajj hát azért mert otthon nem kapom meg ezt vagy azt...

Akkor keresni kell egy olyan tàrsat akivel fedik egynàst az igények.

Azért ez nem olyan egyszerű,ahogy leírod... A megcsalásnak is van útja amin végig megy az ember mielőtt megteszi...

De gondolom Te ezen az úton nem mentél végig, hiszen leegyszerűsítetted azt, ami nem is olyan egyszerű... Csak az elejét és a végét látod... Így viszont tényleg egyszerű ítélkezni...

Nem vagyok tejefeles szàjú.

Szerintem ha valami nem működik nem ez a megoldàs. Sajnàlatos, ha itt többen is azt valljàk, hogy ha valami nem működik egy kapcsolatban akkor az a megoldàs, hogy ezt pajzsként magunk elé tartva kell félre menni.

Pontosan, hogy az érett gondolkodàs ismérve az ha vàllaljik, azt amit gondolunk.

És nem pedig a màsik hàta mögött csalunk.

Mert hàt otthon ezt vagy azt nem kapom meg. Két megoldàs van. Szakítani és keresni olyat akivel meg van az amit hiànyolunk, vagy beszélni a partnerünkkel-mert ennyit érdemeljen màr meg embertàrsunk- és ha ennek hatàsàra sem, akkor ki jobbra, ki balra. Fölöslegesen nem kell rabolni senki idejét, és főképp àtverni sem kéne.

Persze vannak olyan élethelyzetek amikor nem megoldható-hitel, gyerek, stb.- viszont akkor ezt tudatosítani kell a màsikban és konszenzusra jutni.

Azt meg sem említem, hogy olyannal vàllaljunk közös"terhet" akivel màr làtjuk, hogy közösek az igények akàrmilyen téren.

Ha mégsem, akkor meg ki-ki menjeb a maga útjàn.