Teljesen kiborultam! Ti mit tennétek a helyemben?!

Ne haragudjatok, ha esetleg zavarosan fogalmazok, de pillanatnyilag rettentően zaklatott vagyok, nehéz normálisan leírnom a dolgokat.

Szóval a történet szerint van egy cicám, 3 éves, kicsi kölyök korában fogadtam be menhelyről, ő az én kis drágaságom. Benti macska, sosem volt kint (legfeljebb a hordozóban, amikor vittem az állatorvoshoz oltatni).

1,5 éve vagyunk együtt a jelenlegi barátommal, és fél éve költöztünk össze. Természetesen jött velem a cicám is, ez soha nem is volt kérdés. A páromnak egy kutyusa van, de az kinti kutya, mert a páromék nem szeretik, ha egy állat bent van a házban, mindig azt mondják a szülei, hogy az állatnak kint a helye és a barátom is így lett nevelve. Szóval persze beleegyezett költözésnél, hogy hozzam a macskámat, de annak nem igazán örült, hogy a cica bent lakik velünk a házban. Többször morgott is érte, voltak ebből vitáink, de mindig elmagyaráztam neki, hogy 3 éve benti macska, odakint nem boldogulna, már nem is tudja szegény, milyen kint élni, úgyhogy marad bent velünk és kész. Amúgy is egy olyan okos, jó cica, szobatiszta és teljesen kultúráltan lehet vele együttélni.

Na, szóval a gondok ott kezdődtek, hogy tegnap elmentem bevásárolni, barátom meg a cica itthon voltak. A cicám játszott, kergette a kedvenc kis plüss labdácskáját, és játék közben véletlenül beleakadt a kis mancsa az elosztónál a kábelekbe, és ahogy ki akarta szabadítani magát, véletlenül lerántotta a számítógép asztalról a barátom új hangfalát. Nem nagy, ilyen kisebb hangfal, szerencsére nem lett semmi baja, nem tört el, de a barátom nagyon mérges lett, hogy na, pontosan ezért nem való bentre állat, és egy "Ezerszer megmondtam, hogy az állatnak odakint a helye!" felkiáltással megfogta a cicámat és gyakorlatilag kidobta a házból az udvarra! Szerencsétlen macska azt se tudta, mi van... de akkor erre még jött a barátom kutyája is, aki meg persze amint macskát lát, egyből neki akar ugrani, szóval szegény cicám még jól meg is lett kergetve és félelmében elmenekült, ki az udvarról, át a kerítésen, keresztül az utcán... a barátom persze mindezt végignézte az ajtóból, állítása szerint hirtelen nem tudta, mit csináljon, azzal volt elfoglalva, hogy valahogy megfogja a kutyát, nem tudott a macskával mit csinálni, mire a kutyát elkapta, addigra a cicám már átmászott a kerítésen... A barátom persze utánament, hívogatta, de a macska nem jött. Azóta sincs meg! Egész este kerestük, de nem találtuk és estére emiatt nagyon kiborultam. Szörnyen haragudtam a barátomra, hogy tehetett ilyet, hogy csak úgy kidobja szegény cicát a házból? Persze először még bocsánatot kért, de a végére már ő is felemelte a hangját, hogy ne csináljak ekkora hisztit egy hülye macska miatt, ez különben is csak egy állat, semmi több, úgyhogy nem kell ekkora balhét rendezni miatta, meg jött azzal, hogy ő már amúgy is százszor bocsánatot kért tőlem, mégis mit várok még?

Ezen veszekedtünk egész este, nagyon csúnyán összevitatkoztam vele, de végül lehiggadtunk.

Ma reggel megtaláltuk a macskát az út szélén, holtan... elütötték szegényt, valószínűleg hajnalban, csupa vér a beton körülötte... azóta is zokogok. Erre a barátom megölelgetett, próbált volna vigasztalni, mondta, hogy nagyon sajnálja, és aztán hozzá tette, hogy majd vesz nekem másik macskát! Mintha csak valami tárgy lett volna szegénykém, ami ha elromlik, akkor lehet pótolni, ha kapok helyette újat.

Kiborultam, elkezdtem kiabálni, összeszedtem a motyóm egy részét és hazajöttem anyuhoz! Azóta hívogat, de nem veszem fel neki, nem vagyok rá kíváncsi! Nagyon fel vagyok dúlva, hiába telefonálgat, eddig az összes hívását kinyomtam! Nem tudom, mit csináljak, mi legyen... egyelőre nagyon zaklatott vagyok... ő meg csak írogatja az smst, hogy sajnálja, nem úgy gondolta, máskor meg azt írja, hogy ne cirkuszoljak egy koszos macska miatt. Anyu azt mondta, szakítsak, hagyjam ott és költözzek haza.

Mit gondoltok? Ti mit tennétek most a helyemben?