Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti terveznétek a továbbiakban komoly kapcsolatot egy ilyen sráccal? Szerintem nincsenek nagy elvárásaim, de ki tudja?
Ő 27 éves és még egyetemre jár. Most csinálja az Msc-t. Már van 2 diplomája és 2 OKJ-s szakmája, de ennek ellenére az Msc után ő még PhD-zni is szeretne. Így végül is mire végez, alsó hangon is legalább 33 éves lesz, és még csak akkor kezdene el dolgozni. Az egyetemet nappali tagozaton végzi, nem dolgozik mellette és nem is akar, mert "neki most az a dolga, hogy tanuljon". Emiatt persze gyakorlatilag semmi egzisztenciája nincs, a szülei tartják el. Mivel suli mellett nem akar dolgozni, ezért valószínűleg ez mindaddig így is marad, amíg be nem fejezi a mesterképzést, majd a PhD-t.
1,5 éve vagyunk együtt, én már szeretnék összeköltözni, továbblépni, de mivel nincs keresete, amiből fedezni tudná az albi ráeső részét, így ez egyelőre esélytelen.
Én 25 éves vagyok, tavaly végeztem, már lassan több, mint 1 éve dolgozom, és egyre inkább úgy érzem, hogy csak egy helyben toporgunk. Szeretnék vele összeköltözni, de ő a pénzre hivatkozva nem akar. Azt mondja, nincs miből fizetnie egy albit, ami persze így is van, de ha hajlandó lenne valami munkát vállalni a tanulás mellett, akkor azért ez simán megoldható lenne szerintem. De nem. Suli mellett nem akar melózni. Miközben 4 különböző végzettsége is van már, hiszen eddig szerzett 2 diplomát és ott van a 2 szakmája is!
Én szeretnék lassan továbblépni, meg mondjuk olyan 5 éven belül már szeretnék gyereket is, de hogyan, ha az apajelölt még 32 évesen is az iskolapadban óhajt üldögélni? Tegyük fel, hogy megvárnám, míg végez... akkor is közel 33 évesen ott lesz majd nulla munkatapasztalattal, még csak akkor fog nekiállni dolgozni, egzisztenciát építgetni... mikorra lenne abból valami? Mikorra lenne olyan stabil anyagi helyzetünk, amire már lehetne vállalni egy gyereket?
Próbáltam vele beszélni erről, de mindig az lett a vége, hogy ez még messze van, és persze, szeretne majd ő is családot, de ne rohanjunk ennyire előre. Meg hogy értsem meg, neki fontos az egyetem, be akarja fejezni, le akar PhD-zni, legyek kicsit támogatóbb és megértőbb.
Én támogatom, de nem értem, hová kell még gyűjtenie a papírt? Itt áll már most is 4 végzettséggel a kezében, és ezek után ő még mindig tanulni akar majd' 5 évig? Mikor nő fel végre, és mikor áll már a saját lábára? Meddig akar még kisdiákot játszani? Tényleg úgy érzem, hogy nem haladunk sehová, és tudom, hogy ez 5 évig még biztosan így lesz... nem fogja ott hagyni az egyetemet! Kéri, hogy várjam meg, de közben annyira nyűglődök. :S
Ti mit tennétek a helyemben?
Hozzá kell tennem, hogy ezt leszámítva MINDEN tökéletes közöttünk, de tényleg, szó szerint értsétek, hogy minden. Kedves, gyöngéd, nagyon jó közöttünk a kommunikáció, kifejezetten nyugodt és harmonikus a kapcsolatunk, fantasztikus vele a szex, hihetetlenül odaadó, türelmes és figyelmes velem, mindig érezteti, hogy mennyire szeret... csak ez az egy a bajom, hogy nem érzem, hogy én a következő 5 évben ezt kibírom így, hogy se összeköltözés, se semmi, miközben az évek meg csak telnek... :S
Dolgoztam diákmunkaként (haha, diákmunka egyetem mellett, még nekem is összejött, pedig kevés nálam lustább embert ismereke) egy fejvadász cégnél korábban, ugyan nem szép dolog, meg nem is lehet igazán kimondani, de azért meg volt mondva, hogy 30 felett pályakezdőket nem hívunk fel. Pusztán a kora miatt. 30 évesen már nem pályakezdő az ember, nagyjából 5 év tapasztalatot elvár már szinte mindenki. A haszontalan egyetemi diplomák halmozása a munkáltató szemében is azt mutatja, hogy nem tud igazán elköteleződni, felelősséget vállalni, inkább csak lógatná a lábát és eszében sincs dolgozni (mondom ezt úgy, hogy egy igencsak seggelős egyetemen tanulok magam is). Nem is kell feltétlenül a szakmájában (a sok közül akármelyikben) dolgoznia és gyakorlatot szereznie az egyetem alatt, nem is lehetséges ez mindenhol (hol látsz te diploma nélküli orvost diákmunkaként kórházakban sebészkedni?), de a lényeg, hogy a törekvés, cselekvés látszódjon, máris pozitívabb szemmel figyelik.
Egyébként, én azt tenném a helyedben, hogy megmondanám neki, kezdjen el végre felnőttként viselkedni. Egyetem mellett is lehet dolgozni, millióan teszik, mondd meg tisztán, őszintén- azt mondod, a kommunikáció jól működik, hát ennek sem kellene problémának lennie-, hogy mit szeretnél, és hogy nem akarod az időd fecsérelni valami olyasmire, ami "egyszer, majd talán" lesz. Felnőtt férfira van szükséged, akin látod, hogy őszintén lehet rá számítani, mint társra, és nem egy pán szindrómás nagyra nőtt gyerekre, aki képtelen felelősséget vállalni saját magáért is. Állj a sarkadra, és adj ultimátumot. Mert jól látod, ennek így nem sok értelme van.
A szülei nem keresnek jól sajnos, mindketten egyszerű munkásemberek, gyakorlatilag csak érettségijük és egy szakmájuk van, anyukája bolti eladó, az apukája meg asztalos. Ők nagyon is pártolják, hogy tanuljon és többre vigye az életben, mint ők. Kicsi korától így lett nevelve, hogy egyetemre kell menni, diplomát kell szerezni, minél többet kell tanulni, mert akkor lesz belőle valaki. A szülei inkább túlóráznak és magukon spórolnak, csak hogy meg tudják teremteni a feltételeit annak, hogy a fiuk még mindig egyetemre jár... néha nagyon sajnálom őket, kissé egyszerű, de végtelenül jószívű és dolgos emberek.
A páromnak egyébként van egy 25 éves öccse is, aki már végzett az egyetemen, igaz, ő csak egy diplomát szerzett, de legalább már dolgozik. Ő például már rég összeköltözött a barátnőjével, sőt, el is jegyezte a lányt, ha minden igaz, hamarosan esküsznek, és lassacskán érik náluk a babaprojekt is. Igaz, ők valamivel régebb óta vannak együtt, mint mi, de néha irigyelem őket, hogy ők már ennyivel előrébb tartanak... :(
Ne haragudj, hogy ezt mondom, de ez életképtelenség és önzőség. Hagyja szerencsétlen szüleit gürizni, miközben ő tanul, semmi keresete és semmi. Mi ez, már bocsánat? Legalább ennyi lenne benne... Nem, ha lesz is gyereketek, minden a te nyakadba fog zuhanni a pénzkereséstől kezdve a házimunkán át mindenig. Ha eljuttok addig valahogy. Vagy próbáld meg jobb belátásra bírni, szánj rá valamennyi időt, vagy hagyd ott.
Értem, hogy szereted és sok minden jó, de ebben a kapcsolatban tényleg csak szenvedni fogsz!
Nem egy éppen alapképzést végző diákról beszélünk, akit még igenis, ha tudnak, akkor támogassanak a szülei, de emellett menjen el dolgozni, amennyiben nincs valami komoly korlátozó tényező, hanem egy majdnem húszéves felnőtt férfiről, akinek tudnia kellene mérlegelnie. Eldöntenie, hogy tanulás és/vagy család, és ha mindkettő, akkor mindkettőbe energiát fektetni, és nem a szülein élősködnie... Sajnos így még a szülei vágyát, hogy többre vigye náluk, sem fogja beteljesíteni... Szomorú.
hiába jó vele a szex ha életképtelen mert 27 évesen még egy napot se dolgozott az nem lenne baj ha átmenetileg a szülei tartják el de azért ne évekig így legyen ez. szal sztem felejtős a srác ő nem fog elvenni téged meg babát csinálni neked még vagy 10 évig biztos
ha jót akarsz keress mást mással is lehet fantasztikus a szex meg harmónia és még anyagi téren is építhettek jövőt
nem mindenki azért akar egyetemet végezni, hogy utána versenyszférában helyezkedjen el. feltételezem, hogy az ilyen "fél kilépni az életbe" vélemények a versenyszférát értik "élet" alatt jelen esetben. vannak olyanok is, akik kutatással és tudományos munkával szeretnének foglalkozni. ehhez elengedhetetlen a phd.
ugyanakkor a szakmai gyakorlat/diákmunka/levelező ajánlása alternatívaként is teljesen jogos azok részéről, akik ezt írták. viszont ez már az ő döntése. ha nem akarja, és megteheti, hogy így éljen, akkor ezt el kell fogadni. ha nem tetszik, lehet szakítani, de megváltoztatni ne akard.
akik pedig "élősködést" emlegetnek, azok nézzék meg a szó jelentését. feltételezem azt is, hogy nem tudjátok mi van náluk otthon. lehet például, hogy olyan segítséget nyújt a szülőknek otthon, ami bőven megéri azt a pénzt, amit kap tőlük. meg az is lehet, hogy nem. viszont amíg nem láttok bele, hogy mi folyik otthon, addig meglehetősen elhamarkodott ítélet az "élősködő".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!