Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nálatok is előfordult már ilyen, hogy annyit dolgoztatok és emiatt esténként is annyira fáradtak voltatok, hogy nem volt elég időtök a párotokra?
A barátom nagyon sokat dolgozik mostanában, sajnos az utóbbi időben többen felmondtak a cégnél, ahol dolgozik és emiatt rengeteg a túlóra. Hajnalban 5 óra körül már megy, és sokszor csak este 7-8 óra körül ér haza. Fáradt, kimerült, és ilyenkor már csak arra van ereje/ideje, hogy megvacsorázzon, letusoljon és lefeküdjön aludni, hiszen másnap megint hajnali 4:30-kor kel és 5-kor már indul is otthonról.
Emellett hetente 2 alkalommal nyelvtanfolyamra is jár, mivel nyelvvizsgára készül - ilyenkor általában este 10 körül ér csak haza, mert a tanfolyamra munka után, késő délután szokott kezdődni, és este 9-fél 10 körül ér véget, tehát a barátomnak munka mellett még tanulnia is kell.
Nagyon ki van fáradva szegény, hétvégén örül, hogy pihenhet, ilyenkor általában nagyon sokat gépezik, mert hét közben szinte semmi ideje nincsen erre, olyankor egyáltalán nem tud pihenni vagy kikapcsolódni és ezt hétvégén pótolja. Ha nem gépezik, akkor meg tanul a nyelvvizsgájára.
Eléggé megvisel ez az időszak, mivel ez közel 5 hónapja így van már, és nem sok időnk van így együtt, egymásra. Nem tudunk minőségi időt együtt tölteni, a heteink abból állnak, hogy ő este hullafáradtan hazaesik, hajnalban meg hullafáradtan kel és megy. Nem tudom, mi lehetne a megoldás. Szeretkezni 4 hete nem tudtunk... igaz, egyikünk se olyan nagy "étvágyú", de korábban, amikor minden rendben volt, heti 1-2 alkalom azért mindig volt (nálunk ennyi mondható a normálisnak, ami mindkettőnknek elég). Most viszont annyira fáradt, hogy még ha bújok is, csak megpuszilgat, magához húz, összebújunk az ágyban kifli pózba, de kéri, hogy inkább aludjunk, mert nagyon ki van merülve, és megígéri, hogy hétvégén majd bepótoljuk. De hétvégén se mindig sikerül.
5 éve vagyunk együtt, 4 éve együtt is élünk.
Tudom, hogy nagyon nehéz ez az időszak mindkettőnknek (főleg neki), de nagyon szeretném, ha javulna valamit a helyzet, mert kb fél éve így megy ez és nem szeretném, ha mostantól csak ebből állna az életünk... Neki se jó, hogy mindig fáradt, mindig kimerült, nincs ideje soha semmire. Nekem sem jó ez. Ez az állandó időhiány nem tesz jót a kapcsolatunknak sem.
Mi lehetne a megoldás?
Sokszor beszéltem már vele erről, ő is tudja, hogy ez így nem jó, ő is utálja ezt az egészet, de nem tudjuk, mi lehetne a megoldás. A munkahelyét nem tudja addig otthagyni, amíg nincs meg a nyelvvizsgája. A nyelvvizsgájára viszont alig tud készülni a munkája és a sok túlóra miatt... ez egy ilyen ördögi kör.
Mindig kéri, hogy legyek türelemmel, legyek megértő, ha lenyelvvizsgázik, el tud menni máshová dolgozni, ahol végre nem lesz ennyire rossz a helyzet, több ideje lesz rám és minden jobb lesz, mindig mondja, hogy higgyem el, meg fogjuk oldani, ezen is túl leszünk majd valahogy együtt, de nem tudom, mikorra lesz ebből valami, hiszen annyira le van stapálva, hogy a nyelvtanfolyammal is csak alig halad valamit, és ez a bizonytalanság szörnyen rossz. :(
Nem tudom, hogyan tudnék neki segíteni, vagy mit tudnék csinálni, hogy neki könnyebb legyen, de mindenesetre ez így sehogy se jó most, hogy ennyire nincs semmire sem ideje, se rám, se a nyelvtanulásra, mert így sose keveredünk ki ebből. :(
Ti voltatok már ilyen helyzetben? Hogy oldottátok meg?
Miért ne? Szerintem mindenképp megéri megpróbálni, semmibe sem kerül! Attól, hogy nincs meg a papírja róla, attól ő még mérnök, ráadásul már munkatapasztalata is van :)
Beszéljétek meg, próbálja meg mindenképp!
Én közgazdász vagyok , autóipari cégeknél melóztam, melózok, ott rengeteg a mérnök, van több opyan, akinek nincs meg papíron a diplómája, de nyelvet beszél, és jó szakember. Ezenkívül két olyan barátnőm is van, akik diplomás munkakörben dolgoznak már évek óe, szintén hivatalos papír nélkül. Ha rákérdeznek, akkor el kell mondani, hogy folyamatban van , pár hónap és meglesz.
Azt írtad, hogy ha rászólsz, otthagyja a gépet, és veled van, de hamar lelkiismeret furdalása lesz a nyelv tanulás miatt, így otthagy téged, és tanul.
Szóval: ha nem szólsz rá, akkor lelkiismeret furdalás nélkül végiggépezi a hétvégét? Akkor miért nem kell tanulni?
a párom nagyon fárasztó munkát végez, napi 10+ órát dolgozik. Az én munkaidőm kicsit több, csak irodai munka. Hazaérünk, és együtt töltjük azt a pár órát lefekvésig, mert fontosak vagyunk egymásnak, szeretjük egymást, ezért egymás társasága az, ami kikapcsol. Szex hétközben előfordul, habár ritkán, hétvégén viszont nem maradhat el. Pedig a férjem szombaton is dolgozik, én pedig egész hétvégén. Nekem annyival könnyebb a hétvége, hogy 6-6 órát dolgozok naponta.
Nem vagyunk fiatalok, a férjem 48 éves, én 45. 25 éve vagyunk házasok.
Értem én, hogy Te szerelmes vagy, átjön az írásodból teljesen. De biztos, hogy a párod is? Vagy csak azt mondja, amit hallani akarsz?
Igen, nagyjából jól látod a helyzetet: ha nem szólok rá, akkor gyakorlatilag végiggépezni a napot. Természetesen akkor is kellene tanulnia, csak annyira leköti a figyelmét a játék, hogy eszébe sem jut. Ha finoman rászólok, és megkérdezem, hogy nem kellene most már egy kicsikét angoloznia is, akkor általában észbe kap, hogy jaj, de igen, igazam van, mindjárt kilép a játékból és tanul egy kicsit, de magától nem mindig jut eszébe. Néha előfordul, hogy zsémbel miatta, ha én szólok rá, de csak mert tudja, hogy igazam van.
Biztos vagyok benne, hogy szeret, és nem csak mondja, mert apró kis gesztusokkal ki is szokta mutatni. Csak egy egyszerű példa: reggel általában előbb kel, mint én, de mire felébredek, mindig behozza nekem a frissen főtt kávét a kedvenc bögrémben, és visszabújik mellém az ágyba, amíg megiszom. Tudom, ez nem olyan nagy dolog, de sok kis ilyen apróság van, amivel nap mint nap érezteti, hogy őszintén szeret és hogy törődik velem. Mindig meghallgat. Megvigasztal, ha rossz a kedvem. Nem vagyok különösebben szép lány, legfeljebb átlagos, de ő mindig, minden nap elmondja, hogy számára én vagyok a legszebb. Rám szól, ha nem húzok a lábamra papucsot, sőt, gyakran utánam is hozza, hogy vegyem fel, nehogy felfázzak. :) Vagy leveszi a sajátját, és odaadja nekem, hogy addig bújjak bele az övébe. Ha éjszaka rosszat álmodok, addig cirógat és beszélget velem, amíg vissza nem alszom. Ápolgat, ha beteg vagyok, persze nem túl ügyesen, de igyekszik segíteni, amiben csak tud - teát főz, elmegy a gyógyszertárba vagy papírzsepit hoz a boltból. Ha horrorfilmet nézünk és utána nem merek kimenni wc-re, olyankor is kikísér és felkapcsolgatja helyettem a villanyokat. :)
Ilyesmikre gondolok. Sok kis apróság, amik nagyon is sokat jelentenek.
5 év alatt eddig még mindig számíthattunk egymásra. Mindig mellettem volt, amikor csak szükségem volt rá. Támogatott mindenben. Nagyon szeretem, és tudom, érzem, hogy ő is szeret engem. Közösen tervezzük az életünket, a jövőnket, ezért is keresem a megoldást a mostani helyzetünkre, mert szeretném, ha ezt a jelenlegi problémát is meg tudnánk oldani valahogy közösen.
Akkor próbálj vele elbeszélgetni arról, hogy ennyi idősen nem túl normális dolog ennyire belefeledkezni a játékba. Nem kisgyerek már. Felelősséggel tartozik önmagáért, érted, a közös jövőtökért, és a születendő gyermekeitekért.
Ha neki könnyebb úgy, csináljon magának egy hétvégi napirendet, és kérjen meg rá téged, hogy segíts betartani. A fiammal csináltuk ezt sokáig, mert alapjában véve lusta, ráadásul a játékok teljesen elvették a figyelmét. Nem használt semmi, sem szép szó sem csúnya. 16 éves volt, amikor egy IQ mérés alkalmával olyan számot mondtak neki, amin teljesen meglepődött, és elkezdett gondolkodni. Nála ez bevált. Minden héten leírta, mire kell készülni mennyi időt vesz igénybe, milyen külön órái lesznek, mikor, melyik nap, és pontosan mennyit gépezhet. Aztán segítettem neki ahol tudtam. Pláne, mikor lejárt a gépezésre szánt idő, és ő valahogy "elfeljtette" nézni az órát. 3-4 hónap alatt megszokta ezt az életvitelt, rájött mennyi minden kikapcsolja az embert a gépen kívül.
Szorítok nektek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!