Nálatok is előfordult már ilyen, hogy annyit dolgoztatok és emiatt esténként is annyira fáradtak voltatok, hogy nem volt elég időtök a párotokra?

Igen, és sajnos pont ez a baj, hogy hétvégén végiggépezi szinte az egész napot, és emiatt este gyakorlatilag ugyanolyan fáradt, mint hétközben. Ezért sokszor ilyenkor is csak összebújás és alvás van, mert beszélgetni, filmet nézni, vagy akár szeretkezni olyankor is fáradt már...

Ha kérem, hogy ne gépezzen, hanem bújjon kicsit hozzám, beszélgessünk, nézzünk valami filmet, stb, akkor persze odajön, de magától nem jut eszébe ilyesmi, és a másik baj, hogy ilyenkor is hamar eszébe jut, hogy jaj, de neki még tanulnia is kell, és ettől lelkiismeretfurdalása van, hogy velem pihizik, amikor közben azért lenne dolga. Érdekes, mert gépezésnél annyira bele tud merülni a játékba, hogy olyankor ez eszébe sem jut, hogy a nyelvvizsgára is készülhetne helyette.

De neki ez a hobbija, ez kapcsolja ki, és mivel egész héten nem tud semmit gépezni, hétvégén szokott. Persze ő is tudja, hogy ettől estére ugyanolyan "használhatatlan" lesz mindenre, mint hét közben, de szereti és ő úgy érzi, hogy ilyenkor pihen.

Szoktunk kompromisszumot kötni, persze, de nehezen tudom rávenni hétvégén is közös programokra, mert a munkájából adódóan egész héten emberek között van, és ezért hétvégén már nem szívesen mozdul ki sehová, hogy legalább ilyenkor ne kelljen emberek közé mennie, neki kifejezetten jól esik hétvégén otthon lenni, ahol nyugi van, és ahol csendben bevackolhat a gép elé.

Nem arról van szó, hogy nem vagyok neki fontos, hanem hét közben nincs semmi ideje magára, amikor olyasmit csinálhatna, ami kikapcsolja és amikor úgy érzi, hogy kicsit pihenhet. Mittomén, pl. én ha fáradt vagyok, szeretek bevackolni a karosszékbe egy jó könyvvel meg egy bögre forró teával vagy kakaóval és egy kicsit csak magam lenni, pihenni, lazítani. Egyedül. Vagy mondjuk venni egy jó hosszú, forró fürdőt a kádban, meggyújtani egy-két illatgyertyát és csak feküdni és relaxálni. Szerintem minden embernek szüksége van néha egy kis időre, amit csak magára fordíthat, és amikor olyasmit csinálhat, amit szeret, érted. Na, neki erre hét közben egyáltalán nincs lehetősége. Olyankor végig emberek között van, akik b a s z o g a t j á k és emiatt nagyon jól esik neki egy kis idő hétvégén, amikor végre egy picit maga lehet - csak hát igen, az a baj, hogy mivel egész hétvégén ez megy, így rám nem jut elég idő. Én hét közben is le tudom vezetni a feszültséget egy-egy ilyen fürdőzéssel vagy a kedvenc regényem olvasgatásával, de neki abszolút nincs erre lehetősége, csak hétvégén.

Egyébként tegnap szóvá tettem neki megint, hogy jó lenne, ha megtalálná az egyensúlyt, picit össze is vitatkoztunk ezen, mert egész héten hajt mint a güzü, és neki tényleg csak a hétvége van arra, hogy valahogy kieressze a fáradt gőzt, amit meg is értek, meg azt is, hogy nem akar még hétvégén is emberek között lenni, meg hogy szeretne néha egy kicsit maga lenni és csak játszani, mert mindenkinek kell egy pici idő néha önmagára, de azért meg lehetne találni az arany középutat a kettő között...

Végül is meg tudtuk beszélni, mondta, hogy igyekezni fog több minőségi időt velem tölteni, meg hogy megígéri, hogy mostantól kevesebbet túlórázik és igyekszik időben hazaérni hozzám hét közben is, de kíváncsi leszek rá, hogy vajon be is tudja-e tartani, amit tegnap ígért. Látom rajta, hogy neki is tele van már a hócipője, utálja a munkahelyét is, meg hogy soha semmire nincs elég ideje, se velem lenni, se pihenni, se semmire, de a megoldást ő se tudja. :(

Hát, remélem, hogy javulni fog valamit a helyzet, és bízom benne, hogy be fogja tudni tartani, amit tegnap ígért, hogy előbb eljön haza. Csak már nem ez az első alkalom, hogy beszélünk erről, mindig megígéri, hogy próbál kevesebbet dolgozni, de egy olyan idióta, munkamániás főnöke van, akinek se családja, se kutyája, se macskája, és aki éjjel-nappal dolgozna, ha tehetné, és a többiektől ugyanezt várja el... :/

Hát, majd kiderül, hogy mi lesz.