Rossz kapcsolatban élnétek vagy inkább egyedül (25+)?

Nagyon igaz dolgokat írtok. Ráadásul ez tévedés, hogy csak nőkre igaz a "társfüggőség", férfiakon is rengeteget láttam, hogy szar a kapcsolat,mégsem hagyja ott a nőt. MIelőtt valaki azt hiszi, hogy a nők lógnak a férfiakon,azok meg jól meglennének egyedül. A helyzet ennél bonyolultabb, és az egyéni különbségek hatalmasak.

A másik, hogy borzasztó nehéz a szerelem látszatát/tudatát,illetve a valakihez tartozást elengedni a bizonytalan időtartamú egyedüllétért. De bátornak kell lenni szerintem.

22.11

Én is ugyanilyen voltam, nagyon sokáig. Erről olvastam, hogy az ember nem az alapján ragaszkodik valamihez, hogy az jó vagy rossz, hanem hogy mennyire intenzív hatással van rá, mert az az állandó erős impulzus ígéretét adja. Hosszas önvizsgálat kell hozzá, hogy az ember kiválogassa, hogy a kapcsolatai mögött milyen mozgatórugó áll.

Mióta az egyedüllétet választottam, azóta találtam meg a lelki békémet, és szabadultam fel, mert senkinek nem vagyok az érzelmi rabszolgája. Szerintem ha több ember menne végig egy ilyen belső úton, egyedül és párban is sokkal boldogabb emberek lennének. Pont azért, mert amikor az ember már egyedül is elégedett, akkor egy partner nem támasznak vagy pótléknak kell, hanem társ lesz az örömben.

Én 30 évesen tudtam végleg elszakadni a "kegyetlen, de ragaszkodom hozzá"-szindrómától. Utólag jöttem rá, hogy azért ragaszkodtam mindig ehhez, mert nem tudtam, milyen teljes boldogságot tud adni egy valódi szerelemi kapcsolat, így mindig ezekre az elfuserált, felszínes egójátékokra hittem azt, hogy bármi köze van a szerelemhez vagy adhat bármi örömöt.