Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van e olyan munkahelyi kapcsolat, ami nem sül el rosszul?
Nemrég kerültem egy új munkahelyre. Ott találkoztam egy nővel, aki egyszerűen elbűvöl! Első perctől kezdve éreztem valami különös vibrálást vele szemben, de mostanra már több lett egyszerű szimpátiánál! Őrülten kívánom, és Ő is vonzódik hozzám, annak ellenére, hogy nős vagyok! (Ne kövezzetek meg, mind ezidáig hűséges voltam, és ennek már több mint húsz éve!) Ő független. Nem felettesem, és én sem vagyok a felettese. Egyforma "rabszolgák" vagyunk, tehát nincs benne érdek. Egyszerűen kölcsönösen vonzódunk egymáshoz. Meg fogom tenni, mert nagyon akarom azt a Nőt! De félek attól, hogy hosszú távon megboszúlja magát, hiszen mégis csak a nap nagy részét egymás mellet ülve töltjük, és nem tudom milyen hatással lesz ez a hétköznapokra. Ő is tudja, én is tudom, hogy ebből tartós dolog nem lehet. Most úgy tűnik, be is tudjuk vállalni. De mi lesz később?
Esetleg valakinek tapasztalat ezen a téren?
13.51es
Ne érts félre, mert nem bántani akarlak! De szerinted Anyukádnak nem volt része abban, hogy vaterod igy dötöt? Nem roszindulat, télleg, de csak volt valami oka, hogy az öreged lelépet, nem?
10.57
A fordulópontot nem egyedül értem el,hanem kettőnk döntése volt a leállás,mindketten éreztük ,hogy ha továbblépünk arra rámehet sok értékes dolog az eddigi életünkből!A szerelem ha nem teljesedik be...,hát az cudar egy érzés!És még leplezned is kellett.Az összeboronálódás már néhány éve volt és csak 1 hónapig tartott,szex nem lett belőle ,így döntöttünk!Azt sem tudom bánjam-e vagy sem ,hogy így történt!A kapcsolatom vele talán már soha nem lesz az igazi(még mindig tartunk attól hogy felzaklatna minket ha újra "szabadabban" viselkednénk egymással).Egyébként akár bánom akár nem,azt érzem hogy jól döntöttem,azért az idő is fakít a dolgokon.A szerelemnek meg fájnia kell,szép és nehéz emlék lett belőle,ami némi vágyat ébreszt majd felé,míg élek!
10:57
köszönöm, hogy elmondtad! Talán nekem is ezt kellene tennem, és talán ez a helyes megoldás.
Megtettem! És nem bántam meg!
Egyenlőre...
Kérdező!
Nagyon érdekelne, hogy azóta hogyan alakult ez a kapcsolatod, mi történt azóta!
a kérdező vagyok, csak elfelejtetem az email címet, amivel erre a kérdésre regiztem. Ezért nem tudom a magam nevében megválaszolni.
azóta vége lett a kapcsolatnak. már tavaly május óta. most is egy helyen dolgozunk, bár már nem egy részlegen. én még most is szeretem őt, de már nem kellek neki. talált másikat, akivel azóta együtt él! én elhagytam volna a családom érte, de nem kelletem neki! komolyan megviselt a dolog. hálás vagyok neki azért, hogy ezt még azelőtt megmondta, mielőtt elhagytam volna a családom, nem pedig két hónap múlva. mondhatni jó viszony van köztünk, bár igyekszik távolságot tartani, ami nekem nagyon fáj, de megértem, jobb ez így! most is mindenre képes volnék érte! Nagyon szeretem! A feleségemmel azóta nem olyan, mint előtte volt. nem tudom, de szerintem ő is észre vett valamit. nem buta asszony ő sem! de nem firtatja. nme bántam meg, mert olyan érzéseket ébresztet bennem ez a nő, amikről nem is tudtam, hogy vannak, léteznek! ha a közelében vagyok, még a pulzusom is megemelkedik! újra megtenném, csak egyetlen esélyt kapnék! és már tudom, mit csinálnék másképp!
kérdező vagyok továbra is...
@utolsó hozzászólónak. Igen! Igazad van!
de nem bántam meg, mert az a perc, amikor ölelt, életem értelme volt! és bár most pokolian hiányzik, de hálás vagyok a sorsnak, hogy a karjaimban tarthattam, még ha nem is sokáig... :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!