Mit tegyek, hogy megváltozzak?

A párommal másfél éve vagyunk együtt. Csak hétvégenként találkozunk,mert koleszosok vagyunk mindketten. Kb. féléve jött rá,hogy néha el szeretne menni nélkülem bulizni. Ezzel még nem is lenne semmi baj,mert a korunkra nézve most kell kiélni magunkat,ez a természetes (mindketten 18 évesek vagyunk). De sajnos csak hétvégente találkozunk ugye,így ugrana egy-egy találka is. Ez lenne a kisebb probléma,valahogy kibírnám,bár régebben úgy fogtam fel,hogy a barátai fontosabbak neki,mint én,ha elmegy.Ezt már másként látom,tudom,hogy szüksége van néha kikapcsolódni,nem csak belőlem állhat az élete. De..van pár barátja,akikben nem bízok,mert nekik még nem nagyon volt hosszabb kapcsolatuk,és nem is értik,hogy lehet kibírni egy lány mellett ennyi ideig. A fél év alatt,hogy elkezdődött ez az egész,egyetlen egyszer ment el nélkülem.Tudom,nem jó,ha otthontartom,igyekszem nem hisztizni,mert tudom,azzal csak eltaszítom magam mellől. Tudom,hogy el kéne engednem,nyugodt szívvel,és bíznom kéne benne,de annyira nem megy. Tudom azt is,hogy sosem csalna meg,mert tudja milyen érzés,tapasztalta a saját bőrén. Júliusban egy hétre le fog menni a barátaival a Balcsihoz,már ettől is előre félek,meg hogy a társaságból páran lehet megpróbálják rávenni valami rosszra.. Tudom,hogy csak akkor lesz közös jövőnk,ha kiéli magát,attól függetlenül,hogy van egy komoly kapcsolata. De egyszerűen a gyakorlatban ez nem megy,nem tudom hogy küzdjem le ezeket a félelmeket,hogy elengedjem,és ne aggódjak,ne mérgelődjek magamban,hogy most egy buli miatt nem tudtunk találkozni..