Miért érzem magam mindig fiú létemre ennyire bizonytalannak a kapcsolatban? Miért nem tudok irányítani?

23 éves vagyok, ha van barátnőm, mindig kedves és vicces vagyok vele mint általában, és ezt szeretik is mert jó kedvre derítem őket, de egy idő után mint ha nem vennének komolyan. Ilyenkor kicsit irányítani kezdenek, énviszont amiért félek, hogy elhagyhatnak, teljesen átadom az irányítást, és észre se veszem. Hagyom, hogy az legyen amit ő akar, és még be is magyarázom magamnak h én is azt akarom. Pl hajnali 1 kor már aludnék de felhív aranyos hangon h de jó lenne velem aludni és én pattanok és megyk át hozzá.. Ha épp nem akar velem lenni hanem a bnőjével találkozni és úgy mond le engem, azt mondom persze, menj csak, mindig kb bólogatok. Ha beszélgetünk, akkor azért nem mindig csak bólogatok, hanem én is mondok ezt azt, de amúgy szinte mindig ő irányít. Miért van ez? Mi lehet a baj velem? Hogy előzzem meg ezeket?