Komoly párkapcsolatnál mennyire számít nektek a párotok előélete?

Elég önkritikátlan a múltat okolni azért, hogy azok vagyunk akik/amik. Nem az események formálnak minket, hanem az arra adott válaszaink! Ez óriási különbség. Felelőssége max ott marad el az embernek, ahol túl korán érte olyan nehézség, amivel az akkori pszchológiai/biológiai fejlettségi fokán képtelen lehetett helyesen válaszolni. Bár ott is felmerül, ha a környezete segíteni akart a feldolgozásban, de ő elutasította.

Én azt mondom, hogy párkapcsolati dolgokban a múlt nagyon sokat elárul. Ahogy más témában is. De! Ha az illető már a javulás útjára lépett, nem szabad lehúzni azzal, hogy megvonjuk tőle a bizalmat. Ez ugyanis értelmetlenné teszi számára az erőfeszítést, hogy megváltozzon...common sense. Senkinek nem tesz jót, ha próbál helyre jönni, de ugyanúgy kezelik, mintha meg se próbálta volna. Vagy ha valaki bocsánatot kér, és próbálja jóvá tenni, és továbbra is bűnösként kezelik.

Ha képes lezárni a múltat, akkor nem számít. Ha továbbra is görcsösen ragaszkodik a régi "szerelmekhez", vagy a velük megélt "élményeket" velem akarja újraélni, akkor zavar, annak szakítás a vége.

Tanulmányi eredmények nem érdekelnek, max. annyira, hogy volt-e/van-e valami "disz", de ez is csak a gyerekeink miatt. Ha nem törvénybe ütköző a munkája, akkor nem érdekel.