Nagy baj ha butább, élet tapasztalatlanabb vagyok a páromnál? 28/N

Szerintem lebecsülöd magad! A saját vállalkozása miatt valószínűleg lehet kicsit erőteljesebben lép fel. Van munkád, de azért, mert nincsenek barátaid, még nem vagy kevesebb. Van olyan 28 éves ismerősöm, több is, akik még alap dolgokat sem tudnak megfőzni.

Autó indításánál meg lehet, először bajban lennél de utána csak belejönnél. Gyakorlás kérdése. :) Fel a fejjel.

Gondolj arra, hogy o igy ismert es szeretett meg, tehat annyira sz.r ember nem lehetsz. Ha pedig ugy erzed, hogy vannak hianyossagaid valamilyen teren, akkor kerd meg, hogy segitsen bepotolni. Pl bevezethet a tarsasagi eletbe, segithet baratokat szerezni, vagy eppen tanithat az uzletrol es segithet felepiteni a sajat vallalkozasodat, vagy elvihet vezetni valami elhagyatott helyre, ahol biztonsagosan probalkozhatsz...

Persze ez mind csak akkor igaz, ha o maga nem erezteti, hogy mennyi mindenben jobb nalad. Ha igen, akkor gondold vegig, hogy biztosan olyan parkapcsolatban akarsz-e elni, ahol szegyenkezned kell a parod elott folyton? Ha nem erzed a feltetel nelkuli elfigadasat, akkor talan nem o az igazi...

A szorongó emberek pont azért buknak el az élet számos területén, mert nem azzal törődnek hogy mit tudnak és hogyan javulhatnának dolgokban, hanem azzal hogy mások mit gondolnak róluk. Szinte beprogramozzák magukba a kudarcot, és még azt is elrontják emiatt amit előtte hiba nélkül tudtak. Ha egyszer megtanultál vezetni, akkor azt most is tudnod kell, butaság az hogy nem tudnád beindítani mert egy kulcsot kell elfordítani.

Ha rosszul főzöl, tanuld meg az alapokat újra. Nem nagyon van mit elrontani, mert egy jó recept világosan leírja hogy miből mennyit és hogyan kell.

Amiben bizonytalan vagy azt gyakorold. Vegyél vezetési órákat, mert élesben már nem lehet görcsölni és bizonytalankodni. Ne másra koncentrálj közben hanem a feladatodra.

Szerintem butaságokat képzelsz be, inkább nézd ez az egészet egy kicsit más szemszögből. Légy büszke a párodra, amiért sikeres ember és te a párja lehetsz. Nem kell hasonlítgatnotok magatokat egymáshoz, egy párkapcsolat nem erről szól!

24 évesen én is csak alapokat tudok megfőzni, és? Majd ha lesz kinek főzni és lesz hol (kollégiumban nem állok neki 3 fogásos vacsorának), akkor megtanulom szépen lassan mit hogy is kell. Gyakorlás kérdése, te pedig ezt teszed. Néha nem sikerülnek jól a dolgok, ez van. Felismered te is, ha valami nem lett finom, nevess rajta egy jót és kész. Majd legközelebb jól sikerül!

A jogsira is van példám. A család egyik ismerőse fél éve veszítette el a férjét súlyos betegségben. Két évig volt hol kórházban, hol otthon, de az állapota nem javult. A nő közel jár a 60-hoz. Van autójuk és garázsuk, de mindig a férje vezetett. Ha ő vezetett is, beállni sosem tudott a garázsba, azt mindig átadta a férjének. Miután meghalt a férje két választási lehetősége maradt. Megtanul beállni a garázsba, vagy eladja az autót és soha többé nem vezet. Közel a 60-hoz beállított egy autósiskolába, elmondta a problémáját és kérte, hogy ajánljanak neki egy oktatót, aki megtanítja beállni a saját garázsába, a saját autójával és egy kicsit átismétlik a vezetést is a forgalomban. 4-5 órát vett az oktatótól és láss csodát, ha félénkebb is, mint a tapasztalattal rendelkezők, de már nem ijed meg, ha autóval kell elindulnia valahova. 28 évesen nem kell szégyellned, hogy régen nem vezettél, sőt... Én elmondanám a páromnak, ahogy azt is, hogy bánt és biztos vagyok benne, hogy találnánk erre közös megoldást. Akár azzal, hogy néha elmegyünk gyakorolni egy kicsit.

Ezek mind olyan problémák, amiket a gondolkozásod tudatos megváltoztatásával és némi kommunikációval le lehet győzni, tehát én eszerint folytatnám tovább a kapcsolatunkat. Egy jó kapcsolatba belefér az is, hogy megoszthatod a pároddal a félelmeidet.

Nyafogás és állandó önbecsülés leigázása helyett, és tanítanám magam. Attól, hogy valakinek gyereke van, még nem lesz okosabb vagy tapasztaltabb. Nekem is van 1 fiam, mégsem gondolom, hogy tapasztaltabb lennék egy ikres anyukánál, hiába felnőtt már a gyerekem. Én ezt tudom, ő azt tudja. Majd ha lesz gyereked neked is meglesz a tapasztalatod. Ha nem tudsz főzni, akkor tessék megtanulni. Senki sem születik Gordon Ramsaynak.

Csak, hogy tudd. 20 évesen olyan szürke és zavaros volt a húslevesem, mint egy csatornavíz. Vagy amikor a férjem jól nevelt emberként dicsérte a paradicsomos káposztámat, hozzátéve, hogy csak azért eszik keveset belőle, hogy másnapra is maradjon, akkor bizony nem tudtam sírjak vagy nevessek. Ugyanis nem paradicsomos káposztát, hanem paradicsomos húsgombócot főztem. Vagy amikor életemben először csináltam pogácsát, kihagyva az élesztőt. Még ki sem hűlt, de beton kemény lett. A bátyám olyan szinten leégetett vele, hogy megdobtam egy pogácsával amivel a homlokát találtam el. Nem viccelek, egy nagy púp lett a homlokán, ami másnapra bekékült, belilult neki. De nem adtam fel. Ma már rendelésre sütök tortákat, pogácsákat, süteményeket. Ma olyan finoman főzök, hogy mindenkitől dicséretet kapok..

Rosszul főzöl? gyakorolj.

Nézd a jó oldalát a dolgoknak. Neked van jogsid. Tessék megkérni a párodat, hogy este vigyen el kocsival olyan helyre ahol nem zavarod a forgalmat, és kicsit gyakorolhatsz. Bár nekem nincs jogsim, de azt mondják olyan a vezetés mint a biciklizés. Ha egyszer megtanultad nem felejted el. Ne nyafogj, hanem tegyél meg mindent, hogy jobb legyél

43/N