Nagyon szégyellem magam, de annyira nagy problémám van, hogy kihasználhatom az exem?

Alvásproblémáim vannak már egy fél éve, mióta egyetemista vagyok a bioritmusomnak lőttek, össze-vissza aludtam, a vizsgaidőszak még jobban súlyosbította a helyzetet. Most már ott tartok, hogy félek is elaludni, mert mindenfélét behallucinálok. Napi két órát sikerül és egy roncs vagyok, ez nem élet. Szedtem gyógyszert, de egy idő után immunis lettem rá, és rosszabb lett az alvászavarom, mint előtte, tele vagyon migrénnel is. Exemmel fél éve szakitottam, de az ő közelsége megnyugtat nagyon, míg hánykolódok órákat éjszakánként, mellette nem viccelek 2 másodperc alatt bealszok és nagyon jót alszom a karjaiban. Tudom, hogy csúnya dolog kihasználni,mert már nem szeretem, de úgy érzem így nem tudok már élni, ingerült vagyok, agresszív, egy roncs, néha napközben is hallucinálok, annyira fáradt vagyok. Visszamennék hozzá, csak hogy visszanyerjem az egészségemet és elszinészkedem, hogy szeretem. Mit gondoltok erről?