Ti mit gondoltok az alábbiról? (kis filozófia lent)

Nekem férfi létemre a baráti társaságom is inkább nőkből áll. Eddig két "majdhogynem lelki társ"-ra találtam életemben, mindkettő nő volt. Egyikkel sosem volt közöttünk szexuális vonzalom, azonban a mai napig jól megvagyunk együtt.

Ezekből én azt gondolom, ha eltekintenénk a fajfenntartástól, akkor is az ellenkező nemből kerülne ki a "párom". Nemtom.

"Az ókori görögök azt mondták, hogy szerelem csak két férfi között lehetséges"

Azt a mindenit! Lehet, hogy ezt görögök mondták, de kérdés, hogy milyen görögök. Mert szerintem nem heteroszexuálisak voltak.

"De mi lenne a helyzet, ha nem kötnének minket a testi vágyak és a fajfenntartási ösztön?"

Képzeld el a mi világunkat egy olyan világnak, amelyben legfeljebb csak barátságok alakulnak ki.

"Akkor is jobban kapcsolódna egymáshoz két ellentétes nemű lélek, mint két azonos nemű?"

Szerintem nem, mert nincs szerepe a nemeknek.

"Vagy túlsúlyba kerülnének az azonos nemű kapcsolatok?"

Ld. előző.

Annyit fűznék hozzá, hogyha nem kötné az embereket a test vágy és a fajfenntartási ösztön, akkor egyneműség alakulna ki és osztódással szaporodnánk szerintem.

Objektív vélemény volt, nem szubjektív.

17/L

2es, ezzel azért vitatkoznék, mert az tény ugyan, hogy párokba alapvetően azért állunk, mert szaporodás meg satöbbi, de az ember társas lény, lelki szükséglete is van arra, hogy legalább egy ember igazán közel álljon hozzá- ideális esetben ő lesz élete párja, akivel utána gyereket vállalnak.

kérdező, szerintem akkor teljesen irreleváns lenne, hogy milyen nemű vagy, ahhoz vonzódnál legjobban lelkileg, akivel igazán mély összhangot érzel. ezzel együtt viszont a saját elméletem szernt azt kell mondanom, hogy igazán kiegészíteni téged csak olyan valaki tud, aki bár sok mindenben hasonlít rád, így megvannak a kapcsolódási pontok, de különbözik is tőled, hogy azokkal betömje a hézagokat a te lelkedben. amire esetemben legnagyobb eséllyel egy pasi képes, hiszen a férfiak teljesen másképp gondolkodnak, ami néha vicces, de gyakran hasznos eleme az életnek, és megkönnyíti azt, míg az én gondolkodásmódom számomra is néha túl bonyolult, sokszor segít, de sokszor hátráltat is, és ha nem lenne az életben férfiúi segítségem, nem azt mondom, hogy végleg elvesznék, de azért nehezebb sorsom lenne.

gondolom, hasonló kiegészítéses dolgok viszont nem csak férfi-nő pároknál vannak, ezért mondom azt, hogy irreleváns lenne az ember neme, mert a jellembeli vonásai határoznák meg, kivel áll össze (mintha ma nem így lenne amúgy...).