Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kívülállók, szerintetek is elment az eszem?
Nos, a helyzet az, hogy 18 éves, érettségi előtt álló fiatal lány vagyok. 4 éve van barátom, az elejétől fogva jó a kapcsolatunk, az egyetlen probléma az volt mindig is, hogy 800 km választ el, ugyanis eleinte külföldön tanult, most dolgozik. (3 évvel idősebb) 2 havonta együtt vagyunk egy hetet, mostanig nagyjából elfogadtam ezt az egészet. Bonyolult családi hátterem és nehéz gyerekkorom miatt Ő tökéletes társnak bizonyult, megértett, elfogadott, szeretett. Az utóbbi időben viszont úgy érzem, már nem elég nekem ez a kapcsolat. Félek, hogy később bánni fogom, hogy fiatalon lekötöttem magam egy férfi mellett. Egyetemre készülök, a barátaim pedig tervezik hogy mennyi buli, mennyi pasizás, mennyi minden vár majd rájuk. Én pedig valahol igazságtalannak érzem, hogy a kapcsolatom miatt minden "jóból" kimaradjak. Próbálok mérlegelni, nem tudom megérné-e kilépni a kapcsolatból, illetve találnék-e még valakit aki ennyire szeret engem. A barátom nagyon ragaszkodik hozzám, nagyon szeret, nagyon akar, ez pedig néha már egy kicsit sok nekem.
nem tudom eldönteni, mit gondoltok, megérné szakítani? megérné együtt maradni ilyen fiatalon?
köszönöm a válaszokat!
"aztán bánhatom hogy miatta kihagytam a legszebb éveimet"
Na de mitől a legszebb? Ez a nem mindegy!
Szia
én 17évesen jöttem össze az exemmel és 21éves koromig együtt voltunk,míg ő nem szakított velem..
azt hittem nekem nem kell bulizás,sose mentem amúgy se érdekelt. miután szakítottunk,és énis egyetemre jártam,rájöttem mennyire nem éltem még egy percet sem,és később mikor jó barátokká váltunk,megbeszéltük,hogy nekem ez volt a helyes döntés.. rengeteg barátot szereztem az egyetemi évek alatt,és a munkatársakkal is nagyon sokat jártunk el csoportban együtt!
persze ne úgy képzeld,hogy lerészegedtem hetente,meg mindenkivel lefeküdtem.. egy fiúm volt,vele se volt komolyabb több hónapnál..
diplomáztam,elkezdtem dolgozni,és megismertem a mostani férjemet,akivel kialakult egy közös baráti kör,így a kikapcsolódás sem maradt el azóta sem :)
most 35hetes várandós vagyok,és örülök,hogy így alakult az életem.
Szeintem beszéld meg a pároddal,ő mit szeretne,említsd meg neki,hogy kicsit megingott a kapcsolatotokba vetett hited.. próbáld meg :)
köszönöm a válaszokat!
Igazából én is attól félek, hogy előbb utóbb csak válás lenne, és nem akarom még két vagy több gyerek életét tönkretenni.
De már most úgy összenőtt a két család, az anyukája meg még jobban ragaszkodik hozzám. Nem tudom, hogy hogy is lehetne kilépni egy ilyen kapcsolatból. Ők már unokát terveznek, én pedig úgy érzem hogy szép lassan elment az eszem..
A péniszes válaszolónak mondanám, hogy itt nem a péniszekről van szó, de nem magyarázom, ha elsőre nem esett le a lényeg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!