Hallgassak a pánikrohamos megérzéseimre?

Nos, a következő a helyzet:

Nagyon jók a megérzéseim, főleg a párkapcsolatomban. Már néha túl durva is...

Történt egy olyan eset, hogy a barátom majdnem megcsalt. Nem találkoztak a lánnyal, de facebookon rendesen flörtöltek. Nos, az EGÉSZET megéreztem. TUDTAM. És ez pánikrohamokba tört rám. Egyszerűen bevert a szívem, ha ott volt az a csaj(amikor még nem tudtam semmiről), majdnem hánytam, lefogytam, nem bírtam enni....aztán kiderült, hogy nem csalt a szimatom, és amint beigazolódott, hogy igazam van, elmúltak a rohamok.

Régen is, ha tudtam, hogy valami veszekedés lesz, egész nap rosszul voltam, aztán megtörtént a veszekedés, és elmúlt.

Egész nyáron jól voltam, viszont most a barátom új iskolába került, és jönnek vissza ezek a dolgok. Nagyon kedves velem, de amint vele beszélek, elborul az agyam, bunkó vagyok, és nem érti, miért...aztán este lenyugszok, de amint vele beszélek, megint elborul az agyam, mint a megérzéseknél. Nem akarom megint azokat a rohamokat átélni.

Nagyon szeretem a barátom, és ő is engem, de nem tudok mit tenni a rohamok ellen...ilyenkor elborul az agyam, és nem látok tisztán. Hallgassak erre a megérzésemre, vagy lehet hülyeség az egész?