Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Létezik az, hogy olyan mélységig elmegy egy kapcsolat, hogy jobb kiszállni belőle?
Pont összeszedtem magam amikor ismerkedtem néhány lánnyal, kalandoztam az érzések között és próbáltam magam függetlennek megtartani. A mostani barátnőmmel akkor jöttem össze és nem akartam túl mély kapcsolatot addig, amíg az anyagi helyzetünk nem tökéletes.
Aztán jött a zuhanás. Családi balhé miatt el kellett költöznöm otthonról, a csaholó, őrült rokon mellett nem lehetett élni, albérletbe nem akartam menni, mondván pénzkidobás. az egyetemmel le kellett állnom. Gyakorlatilag a rokonom (kedves anyám) látta, hogy mikor tud a legnagyobb fájdalmat okozni (valószínűleg elég erősnek tartott ahhoz, hogy mostmár kidobhasson) és teljesen összetört.
A barátnőm mindent, de tényleg mindent megtett azért, hogy jó helyem legyen, még ki is alakítottunk náluk egy kis lakrészt, de nem tudom, olyan furcsa érzés az egész, mintha elveszítettem volna a szabadságom és a kiszolgáltatott, hülye helyzet miatt kevésbé lenne szavam, hitelem is. Az ő családjával is sok balhé volt amiatt, hogy ideköltöztem és hát, rengeteg olyan dolgon mentünk mindketten keresztül amin jobb lett volna, ha nem.
Szóval.
Lehet, hogy gonoszság, de én úgy érzem érdemes lenne független helyzetbe hozni magam és olyan lányra váltani, aki mindezekről nem tud, így szabadon álmodozhatnánk abban az illuzióban, hogy nincsenek határok, legalábbis volna időnk bőven az új határok óvatos kitapogatásában.
A mostani barátnőmnél egyszerűen már nem tudom mivel tudnék kitörni ebből a nihillből és minden ötletemet hülyeségnek tartja, alig lehet elrángatni valahova, ráadásul kiszolgáltatott vagyok ami csak ront a helyzeten, mert folyamatosan azon töröm a fejem miként lehetnék független. Nem akarnék az lenni egyébként, ha nem lenne ő is ilyen nyomorult helyzetben mint én. Neki sem jobb a családja. De mint már leírtam. Én jobb szeretnék nem is tudni ezekről.
Szeretem egyébként, de a kapcsolatot megmérgezték ezek a szörnyűségek.
válasza:
válasza: válasza:Nincs még keresetem, mert tanulok. Az albérlet is kiszolgáltatottság. De rosszul ítéltem meg.
Ez egy hatalmas dilemma, mert épp azon gondolkoztam, hogy miután elkészülne a lakrész, abból az évi félmillióból ami amúgy alap hangon elmenne a lakbérre. Ide még egy jacuzzyt is vehetnénk. Vagy évente megengedhetnénk maguknak egy seychelle szigeteki nyaralást.
Szóval ha jól működne a dolog pont, hogy felszabadítana minket, de olyan érzésem van mintha valami el lenne b.s.z.dva, lakbért meg mi a frászért fizessen a barátnőm ha otthon van? És én, amikor külön lakrészben élünk? Fizetjük a rezsit, oszt cső.
A probléma az, hogy a barátnőm anyja azon kívül, hogy teljesen válságos helyzetbe hozott a saját lustasága miatt 3 kisgyereket (akik már felnőttek) soha semmit nem tett le az asztalra. 20 éve! nem dolgozik, csak ül, és kicsit bele is bolondult.
És akkor úgy bírálja felül azt, hogy mit építünk a ház másik felében ami elvileg részben a barátnőm tulajdona mint egy kisbíró-professzor? Az én döntéseimet? Amiket évekig érleltem? És csak azért beleköt, hogy beleköthessek? És szinte sírva fakadnék férfiként is?
Szóval. Szerintem a barátnőm hibája is, hogy nem küldi el a fenébe az anyját, hanem csak áll és néz minket.
És mondom, én ítéltem úgy meg, hogy havi 50 ezer szerintem megér nekünk annyit, hogy kibírjuk ezt.
De arról nem volt szó, hogy a barátnőm zombi-rokonai ránkszállnak mint a kopogószellemek. Neki kéne elküldeni őket a fenébe, és ezt már sokan megmondták (én is)
És én attól félek, hogy ha egyszer én nyitom ki a számat, abból tényleg az lesz, hogy azonnal el kell költöznöm, vagy rendőrt hív az anyós.
válasza:Ráadásul én alapfilozofiám szerint is azon vagyok, hogy pénzt, üzletet csináljak, mert ez az alapja a mai életnek sajnos. És építeni kellene egy műhelyet, nos elvileg a barátnőm területe bár jogilag nincs kiharcolva még de erkölcsi értelemben az ingatlan harmada.
Szóval ha idejönnénk egy markológéppel és felépítenénk a műhelyemet, (a saját pénzemből) csak jót tennénk és erősítené a kapcsolatot is, és könnyebben élhetnénk.
De az anyós nem engedné. De milyen alapon? aki 20 éve nem dolgozik? Az én anyám UGYANEZT csinálta végig velem.
válasza:Hány éves vagy, és még mennyi van hátra a suliból? Az albérletet miből fizetted volna? Van diákmunka arrafelé?
Ha már a rezsit fizetitek, akkor az már szerintem rendben is van. A barátnődet meg ne hibáztasd, mert így is szerintem sok mindent megtesz úgymond érted, azt nem kérheted, hogy forduljon teljesen szembe a családjával, mert akkor lehet nem csak te, hanem ő is mehet onnan. Nem lesztek vele előrébb. Fogadd el, hogy sajnos most egy olyan időszak van, ahol kicsit meg kell húznotok magatokat - vagyis inkább neked. Vége a sulinak, elmész dolgozni, aztán akkor majd felszabadulsz. Jót is fog talán tenni, hogy ismered az élet ezen oldalát is, és talán nem fogsz elszállni az életben, bármi is történjen.
válasza:CNC-s, design (formatervezés), ezt tanulom. Még 3 év van hátra, de amúgy halasztottam egy évet szóval el se kezdtem. (mondjuk ezt tanultam már tanfolyamokon is)
De ember.... rezsi ide vagy oda, szeptember óta félmillió forintot költöttünk egy bontásra ítélt házra és még a fele sincs kész. És minél jobban haladunk annál jobban hálóznak be a rokonok. (mármint a barátnőm anyja, testvére) hogy vegyünk nekik ezt-azt, meg hogy mi hülyeség amit csinálunk.
Amikor az egyik mást sem csinál csak ül egy penészes szobában egész nap, a másik meg teleszórja cigicsikkel a kertet. Ennyi amit csinálnak.
Szóval nem tudom.
Szerintem le kéne állnunk, mielőtt milliókat rakunk bele mondván az albérlet is drága, aztán mindkettőnket kidob a drága anyós, mert haszonélvező. Sajnos nem egy normális ember, és megtanultam már, hogy az ilyen emberek nem ismernek határokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!