Csajok, nektek milyen tapasztalataitok vannak a párkereséssel kapcsolatban, milyen pasikkal hoz össze titeket a sors?

Időpont 03-14 14:43

Ezt a náci szöveget :D.

Társkeresőkön nem vagyok, neten egyedül itt gyakorin beszélgetek néha fiúkkal, de a legtöbben csak minél több fotót akarnak szerezni rólam, magukról persze soha nem mernek küldeni. Vagy nem is próbálnak köntörfalazni, és rögtön a szexre terelik a témát.

Bulikban, diszkókban a legtöbben szintén csak a szexre mennek. Pedig nem miniszoknyában és köldökig kivágott felsőben szoktam járni, mégis mindig megtalálnak a csak szexelni akarók. Budapesti szórakozóhelyeken eleve a nagy részük külföldi. Néhányszor volt már egyéjszakás kalandom olyan fiúkkal, akiket ezeken a szórakozóhelyeken ismertem meg, de kivétel nélkül külföldiek voltak. Nem mintha direkt rájuk mennék, egyszerűen csak ők jöttek oda hozzám, magyarok alig szólítanak le. És közülük is nagyon ritka az, aki nem csak egy menetre akar. Konkrétan két fiú volt eddig életemben, akikkel diszkóban találkoztam, és nem megdugni akartak még azanap este, hanem randira hívtak.

Koncereteken, kocsmákban valamivel jobb a helyzet. Ott inkább az a probléma, hogy általában már túl sok pia az emberekben, és úgy nem feltétlen hozzák a legjobb formájukat, esetleg túl őszinték, hülyeségeket beszélhetnek. De még ilyen helyeken van a legnagyobb esély normálisabban ismerkedni, beszélgetni.

Az utcán nem nagyon szoktak leszólítani. Általában csak a munkásoktól, csöviktől, alkesz öregemberektől kapom az ajánlatokat. Kivéve hétvégente este, mikor mindenki jön-megy buliból haza, otthonról buliba, akkor sokan be szoktak próbálkozni, de ők legtöbbször már taccs részegek vagy be vannak drogozva.

Egyetemen még lehet ismerkedeni, csak pont egy olyan karra járok, ahol szinte csak lányok vannak, szóval nálam ez sem nagyon játszik.

Úgyhogy én egyáltalán nem úgy látom, hogy nagy lenne a választék, értelmes, komoly kapcsolatot akaró srácokból. Pedig biztos van egy csomó, csak gondolom ők nehezebben kezdeményeznek, vagy csak én nem találkozom velük. Pedig még csak ronda sem vagyok, úgyhogy ez sem lehet az oka. 19l

Buliban nem ismerkedek mert bármilyen ciki... nem hallom, amit beszélnek :D úgyhogy mindig eljátsszuk, hogy valamit üvölt a fülembe, visszakérdezek párszor, oszt feladja vagy én unom meg és elköszönök. AZ ilyen dörzsidörzsi tánc meg nem a kedvencem, egyszerűen furán érzem magam benne. Ja meg általában barátnőkkel megyünk, úgyhogy furán is venne ki magát, ha ott nekiállnék megbontani a kört. Ja meg a táncom is abszolút gátolt, ha elengedem magam félnek, hogy furán néznek rám, ahogy táncolok az nem elég sikkes vagy mittudomén.

Házibulin, össznépi találkozón se jött még össze semmi...Elsőre ritkán fogom meg az embereket, férfiakat főként, mert ha jól érzem magam társaságban, simán előjön az érdes humorom :)

Társkeresőn voltam párszor, először olyan 19 évesen regisztráltam fel, mert egy lányokkal teli egyetemre jártam, máshol meg nem nagyon volt lehetőségem ismerkedni. Két pasival randiztam onnan, az egyik elég szimpi volt, de sokszor csak kussban ültünk, és egy szót nem kérdezett rólam, ha nem magáról mesélt, vagy nekem válaszolt, hallgattunk. A másiknál meg csak rettenetesen zavarban voltam...úgyhogy azt én szúrtam el, de azóta a srácnak van barátnője, úgyhogy szerencsére neki minden jól alakult :)

Mmm, másodszorra akkor regisztráltam fel, amikor szakítottam a barátommal. Vele egyetemen ismerkedtem meg, de kb 1 évvel a hallgatós randik után :P

Ott volt pár érdekes tapasztalatom... én nagyon szeretem az eszemet, legjobb tulajdonságnak tartom a kicsit férfias humorom mellett. Szeretem villogtatni, nekem az jelenti a "jól elvagyunk"-ot hogy sokat beszélek valakivel, tehát pár sráccal jól elvoltunk, úgy éreztem szimpi vagyok nekik, ők is azok voltak nekem, és... na hát ezek a randik jellemzően nem jöttek össze. Nem hiszem, hogy bármit is rosszul csináltam, hiszen beszélgettünk, értelmesen, hosszúakat, és egyszer csak nem válaszoltak, vagy lefixáltunk egy randit egy hétre előre, de nem kerestek többé, hogy egyeztessük.

Persze az ilyeneket előbb-utóbb magamra vettem, úgyhogy kezdtem kiábrándulni a társkereső appokból meg oldalakból. (Meg a világból, meg magamból..)

Volt innen is egy-két randi, ami összejött. Egy srác teljesen fals képet tett fel magáról, egy másik pedig végig magáról mesélt, és nem kérdezett semmit.

Aztán... most külföldön vagyok, gondoltam, itt is adok a dolognak egy esélyt, mivel megint csak nem egy férfiakkal megtömött szakra sikerült jelentkeznem, itt is volt pár netről megismert emberrel randim. Egy álképes (magyarán a képen marha jól nézett ki, élőben 180 fokos fordulat), egy szimpi de nincs meg a szikra pasi volt és egy aki kifejezetten tetszett (bár ő is kb végig standupolta a randi nagy részét), na de az utolsó nem hívott vissza... annak ellenére, hogy úgy éreztem jól sikerült randi volt...

Mi még... hát volt két utcán leszólítás, az egyik olyan régen, hogy zavaromban elrohantam még, a másik nem hívott...

Persze én is utasítottam el férfiakat, neten és élőben, egyet aki tetszett azért, mert annyira gátolt és sértődékeny volt, hogy hosszú távon megőrjítettük volna egymást, egy-kettőt pedig neten mert nagyon nyomulós

volt.

Ja egy kettő ember pl itt is rámírt, hát elég érdekes társalgások születtek belőle :D

Igyekszem nem magamra venni, de én úgy érzem viszonylag gyakran maradnak abba az ilyen beszélgetések úgy, hogy nekem nem válaszolnak. Pedig "szelektált" emberekről van szó, nyilván akikkel már egy ideje beszélgetek, ott van közös téma meg érdeklődés, mégis...

Úgyhogy néha eljön a nagy csalódás a férfiakban, máskor pozitívabb vagyok :)

Hmm... nagyjából ennyi? Így leírva eddigi összes randis- ismerkedős tapasztalatomat nem tudom eldönteni, hogy hosszú-e vagy rövid :D

Mindenesetre neked sok szerencsét, ne add fel, rengeteg rendes lány van odakint...meg soksok megtévelyedett nem tudom mit akarok lány is... de rájuk sem kell, lehet haragudni.

Ez sajnos így működik egy-kétszer szívtörés kell, hogy legyen valaki végül, aki összetoldozza :)

24/N

rossz feltevés, hogy azért hagynak ott, mert van jobb. ha igazán megfogsz valakit, akkor jó ideig nem érdekli, hogy ki mindenkit próbálhatna fel, és van-e még nála is jobb.

szexkapcsolatnál talán más, ha úgy alacsonyabbak az igények.

itt a válasz a kérdésedre is: viszonylag sok olyan férfival találkozom, akiben van valami. és nagyon kevéssel, aki igazán érdekes, egyedi és őszinte is. aki a saját fejével gondolkodik (és ettől nincs nagyon elszállva)

buliban minden alkalommal tudnék magamnak szerezni egész jónak tűnő szexpartnert, pedig átlagos nő vagyok.

Sok tapasztalatom nincs, de tény hogy nekem furcsa ízlésem meg gondolkodásom van.

Az első barátommal akibe nem voltam szerelmes majdnem 2 évig voltam együtt de ha gáz ha nem a vége fele mikor még együtt voltunk előtte telefonálgattam más faszikkal, vagy épp beszélgettem de soha nem csaltam meg tettlegesen. Szószerint előtte telefonáltam mikor vele voltam és nem szólt semmit. Volt neki egy haverja akibe ő halál szerelmes volt csodálta azt az embert, akkoriban nekem is nagyon tetszett vagy tetszettünk egymásnak, nem titkoltam kérdezte hogy kik tetszenek nem ő is elmondta én is ennyi. Ő nem csodálkozott azon hogy nekem tetszik az az ember. Soha nem kezdtem ki vele, nem nyomultam rá semmit tiszteletben tartottam hogy a barátom szerelme:D De neki voltak érdekes megnyilvánulásai, ilyen olyan megjegyzések, ha buliztunk oda nem illő érintések, és később mikor szakítottunk a barátommal valahogy ő se jár már oda oda vagy olyan sűrűn... Érdekes. Ezekről a barátomnak mind bezsámoltam és nem szólt semmit csak röhögött hogy nem csodálkozik azon hogy ilyen hatással vagyok a haverjára?! De azért azt hajtotta hogy reméli örökre vele maradok, ki érti......

Ő egy vékonyka, alacsony, gyakorikerdesen fontosnak számító dolog: csóró is volt. Nem voltak nagy igényeim csak néha egy mozi. Még én fizettem volna de neki az ugy nem tetszett.

A személyisége fogott meg azzal hogy összejöttem vele és végülis részemről baráti kapcsoalt volt, de 2 évig kajtatott utánam és közben is nagyon jó ember volt megtett mindent amit tudott..

Mikor szétmentünk találkoztam egy gyerekkel külsőre nagyon tetszett, pont a zsánerem volt mert magas, vállas nagyobb darab srác volt és nem azért mert szétkondizta magát vagy bármi csak volt kiállása. Nagyon helyes is volt, de tessék, mikor meghallottam a hangját kinevettem. Nem gúnyosan meg nem előtte telefonon mikor a tali előtt beszéltünk otthon magamba. Ott is el is veszett a varázs szerintem ő is érezett bennem vmit hogy nem oké:D

Aztán én durván bulizgattam olyan barátnőm lett hogy érdekes emberek közé kevert a sors, ott amilyen marha voltam nem is nagyon foglalkoztam senkivel.

Meg nem is foglalkoztam volna mert nevetségesnek tartom a mosani embereket nőkben, faszikban egyaránt szánalmas mindenki egy képmutató, idióta facebook függő 0 humorral. Mindegyik ugyanugy néz ki, ugyaazt mondja még esküszöm a hangjuk is ugyanaz.

2-3 hónapra rá összejöttem a mostani barátommal akit már régebben kinéztem magamnak csak fiatal voltam de tudtam hogy nekem ilyen csávom lesz ilyen kell. És összejöttünk. Azóta is együtt vagyunk és remélem együtt is leszünk:)

Kicsit szubjektív véleményre sikerült de remélem ki lehet belőle venni hogy mi a véleményem a mostani "pasikról".

Hát, nem tudom, elég fura! Eddig is többnyire úgy volt, hogy aki nekem nagyon bejött, annak én nem kellettem, aki meg nem volt annyira szimpi, az hajtott rám.Na most hasonló van társkeresőn, mert mostanság ott keresgélek.Amikor szórakozni jártam , nem volt akkora gond az ismerkedés, szép nőnek tartanak, mindig körülrajongtak, volt éppen miből válogatni.És találtam is mindig valakit. De a társkereső olyan személytelen, olyan sablonos ,nem nagyon megy ez nekem....Az az egy-két fiú meg, aki tetszene társkeresőn, az messze lakik.

Ami kicsit idegesítő, hogy főként a 8 általánost végzett, ronda, 0-20 évvel idősebb pasik írogatnak nekem.Miért vonzom ezeket? Az rejtély! Nincsenek borzasztó nagy igényeim, de azért....Úgy látszik, engem ezekkel akar összehozni a sors :(

A felhozatal nem túl jó, na de azért vannak ott különb pasik is, azok vagy nem találnak meg, vagy nem mernek írni, vagy nem vagyok az esetük.

Igaz, mikor nem társkeresőn ismerkedtem, akkor sem hozott össze a sors, azokkal a bizonyos "kényeztető tipusú" férfiakkal.Úgy látom, le kell tennem arról, hogy kényelmesen kivárok, kézbe kell vennem az irányítást.