El vagyok keseredve. Úgy érzem, hogy már csak olyan nekem, mintha a tesóm lenne. Mit tegyek?

Sokszor választotta a haverjait helyettem(bár ha ezt most így megmondom neki, akkor azt mondja, hogy nem, mert mennyiszer meg lemondta a velük való programokat). Amikor eljegyzésről bezélek, elvicceli a dolgot, pedig már 28 éves. Jó, mondjuk még most fog csak diplomálni, mert gondjai voltak a sulival. Meg én is most fogom csak beírni a mesterit októberre, remélhetőleg. De sokakat már egyetem végén megkérnek. Totál nem értem... és minél jobban belelovalom ebbe magam, annál rosszabb lesz, mert totál betrippelem, hogy nem is szeret. Össze vagyok zavarodva.