Hogyan "csinalhatnam vissza"? Hibáztam. Belátom.

A történet egy fiatal madárról szól, aki unatkozott a fészekben és repülni próbált, de nem sikerült és leesett... így már fázott is és égtelenül elkezdett csipogni... Arra jött egy tehén, megsajnálta, majd betakarta egy méretes gőzölgő lepénnyel... A madárka már nem fázott, de nem érezte jól magát, így tovább csipogott... Arra jött egy vadmacska, aki kihúzta, megmosta, megszárította... majd hamm... bekapta...

Szerintem a tanulságot vond le magad...

Velünk is ez történt. Elhagytam egy másik nőért a párom. Először minden rendben volt. Aztán kezdtem érezni, hogy mit veszítettem... Az elején meg voltam róla győződve, hogy jó döntést hoztam, a lánnyal is minden klappolt. Aztán ahogy múltak a hetek, hónapok egyre jobban hiányzott Ő. Tudtam nem akarok élni nélküle. Összeszedtem minden bátorságom, bocsánatot kértem az új lánytól (bár ő is jól tudta mibe megy bele) és ŐSZINTÉN elmondtam mindent a volt páromnak. Nem kevés "munkánk" van benne, de nem adnám őt semmiért. Most már tudom, hogy mit jelentek neki, mit jelentünk egymásnak. Miért hagyod elveszni azt az 5 és fél évet? Csak azért mert félsz a szeme elé kerülni és bevallani, hogy hibáztál, hülye voltál? Szerinted nekem könnyű volt? A családja előtt is szégyelltem magam, azt hittem sosem fognak rám jó szemmel nézni. Sosem fogom megbánni, hogy visszamentem hozzá. Mostanra meg sem tudom magyarázni mi volt velem akkor..., talán reménykedtem egy jobb jövőbe, mert az akkori kilátástalan volt..., de nem a barátnőmön, hanem a saját helyzetemen kellett változtatnom. Nézz magadba! Mi nem stimmel az életedben, mivel nem vagy elégedett? Nem az van, hogy ezen volt a "legkönnyebb" változtatni és ezért cserélted le? Talán még abban a fázisban vagy, hogy azért elfogadható döntést hoztál - úgy érzed-...én mindenkinek azt mondtam az első hónapokban, hogy akkora az összhang az új barátnőmmel és tőle akarok gyerekeket, vele akarok élni. Mondanom sem kell elég furán néztek rám...,mára már értem miért is. Hülyeséget csinálsz vedd már észre, mentsd, ami menthető...!!! Ha elsőre nem is bocsát meg (hiszen rendesen a földbe tiportad), de ha látja, hogy komolyan gondolod, hajlandó szóba állni veled, akkor a beszélgetések meghozzák gyümölcsüket. Közeledj hozzá! Hidd el élő példa vagyunk mi, működhet az újra felmelegített kapcsolat, ez a töltött káposztás dolog hülyeség! Majd írj ha gondolod!

U.i: Szedd már össze magad, légy férfi! Vállald, hogy hibáztál, ha azt volt erőd meglépni, akkor legyen ezt is! Szerencsét hozzá!