Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Az egyetlen megoldás itt a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Az egyetlen megoldás itt a szakítás?

Figyelt kérdés

Egy 24 éves lány vagyok, aki egy másfél éves boldog kapcsolatban él(t)! De most valami megváltozott... Amikor megismertem a velem egy idős barátomat, nagyon boldog voltam, remekül kijöttünk, a szexuális életünk remek, a barátit imádom és az én barátimnak is tekintem őket, a szülőkkel kijövünk. Végre ő volt az annyi csalódás után aki tényleg szívből szeretett és én is őt. Az első normális kapcsolatom.

Igen ám, de mostanában egyre többet veszekedtünk, mert én már elköltöznék otthonról és ő is ígérgette, hogy igen, majd jövőre, stb. Nekem egyre gyanusabb volt a viselkedése, mert tudni kell, bármennyire is szeretem, el kell ismerni, hogy kicsit lusta típus az én drágám. Elég kevés fizetést kap, de nem tesz ellene... nem keres mást, csak nyavajog és általában én segítem ki hónap végén. A családja nem egyszerű eset, a pénze nagy részét Anyukája követeli, mondván akkor mehet otthonról, de azért én költözzek oda... mert kiderült, hogy ő sehova sem akar menni a szülőfalujból, én pedig városba akartam kültözni. Ez tegnap előtt éjszaka derült ki, óriási vita volt belőle... igazából teljesen másra vágyunk mind a ketten. Az életemnél is jobban szeretem őt, de azóta folyamatosan sírok és azon gondolkodom, mit kéne tenni. Tudom, sablon szöveg, de nem akarom elveszíteni. Viszont az anyjáékkal sem akarok élni életem végéig.

Nem értem, miért hazudott eddig és hagyta, hogy álmodozzam, teljesen feleslegesen, Attól tartok ez az egész pénteki eset megmérgezte a kapcsolatunkat. Az is furcsa, hogy ő akar mindenáron elvenni és gyereket (én annyira nem akartam, mielőtt őt megismertem) de most azt kéri, adjak neki időt, mert ő még nem tud elszakadni.

Nem akarok egyedül maradni, 24 éves vagyok, nem akarok megint egyedülálló lenni... nem akarok mást, nem vagyok akkora főnyeremény, hogy újra tudnám kezdeni.


Mit tegyek? Tényleg adjak neki időt, vagy ez évek után se lesz jobb? Tényleg én vagyok a hülye, hogy 24 évesen már egyik szülő nyakán sem akarok élni, vagy jól gondolom a dolgokat? De akkor most tényleg ennyi volt, nincs közös jövőnk?


24L


2013. okt. 13. 10:57
 1/7 anonim ***** válasza:
5%
Röviden, tömören csóró a pasid, ezért dobni akarod.
2013. okt. 13. 10:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Pontosan, megfogtad a lényeget... csak szépen körülírtam...
2013. okt. 13. 11:08
 3/7 anonim ***** válasza:

Nézd, szerintem jól gondolod, hogy 24 évesen nem a szülők nyakán kéne már lógni, hanem egy kicsit önállósodni. Ő inkább maradi típus vagy csak anyakomplexusban szenved.

De ha belegondolsz akkor el tudnád képzelni, hogy akár 35-40 évesen is az anyja házában lakjatok, távol egy várostól?

2013. okt. 13. 11:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

Édesanyám párja 42 éves, és pontosan ilyen.

Anyuka mellett él, ráadásul ő a teljes fizetését hazaadja, és mindig kér az anyjától, hogy anya adnál xy dologra kellene pénz... (a saját fizetéséből...)


Nem csoda, hogy soha nem volt felesége, neki tökéletesen megfelelt ez a helyzet, ő is állandóan kesereg, hogy nincsen pénze, de soha nem is tett ellene semmit.

Nem mintha az olyan egyszerű lenne... De soha meg se próbálta...


Vannak emberek, aki soha nem akarnak elköltözni, és akik soha nem is akarnak változtatni az életükön. Nem tudom, hogy a te barátod ilyen vagy sem. Én a helyedben még adnék neki egy kis időt, próbálnám győzködni, és ha nem megy, akkor sajnos az elkerülhetetlen szakítás elfog jönni

2013. okt. 13. 11:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 zoliba' ***** válasza:

teljesen jól látod dolgokat. Egy világ omolhatott össze benned. És még most jön csak a neheze: döntést kell hoznod. Sajnos amiket leírtál,abból én azt gyanítom,hogy ő nem lusta,hanem kényelmes. Otthon lakni a legkönnyebb,sajnos van aki nem ébred rá,mikor is kéne kirepülni a fészekből... Ha odaköltözöl,akkor : eldobhatod az álmaidat és a boldogságodat,hisz írtad,h te nem akarsz odaköltözni.

Azt kell hogy tanácsoljam,adj neki egy esélyt,h bizonyíthasson. Én elmennék albérletbe. Ha a párom igazán szeret,akkor nem lehet neki akadáj,h odaköltözzön hozzád.még az anyja sem lehet hátráltató. Ha nem teszi és nem megy utánad,akkor nem szeret. Éretlen,felelőtlen,anyámasszonykatonája. Apának pláne nem való az ilyen. Egyszerűen,ha nem mozdul,hagyd a francba.

24 éves vagy. Ideje a jövőt,családot tervezgetni. De egy ilyen púppal a hátadon ez nem fog menni! Gyereket akar? Ha-ha-ha. Ha lebabázol náluk,akkor elvágod magad. Majd 5 év múlva rájössz,h boldogtalan vagy. Csak,h akkor már ott lesz a gyermek,aki tovább bonyolítja a helyzetet. Nem lesz kiút.

Sajna egy nagyra nőtt gyereket fogtál ki.

GONDOLKODJ ! Ha kell segítség,priviben írhatsz.

Egy 35-ös boldog apuka..

2013. okt. 13. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Sajnos igen.
2013. okt. 13. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:

"nem vagyok akkora főnyeremény, hogy újra tudnám kezdeni. "


A probléma az, hogy ezt el is hiszed, és így nem tudsz tenni a magad boldogulásáért. Nem csoda, hogy a párodban keresed a segítséget, irányítást, döntést, a vágyaid kielégítését. Ez pedig sajnos nem fog menni. Mert láthatod, hogy a párod mást akar. El kell hinned, hogy egyedül is kézbe tudod venni az életed, és akkor nem tör össze ennyire lelkileg, ha valaki, akivel még épp hogy közel kerültetek, mást akar, mint te, vagy ha kiderül, hogy nem tökéletesen magabiztos.


Szerintem igenis főnyeremény vagy, és nekem elhiheted, hogy nagyon-nagyon sok ember van még, aki ezt szintén így gondolja, és szabadjára is mer engedni téged.


"a pénze nagy részét Anyukája követeli, mondván akkor mehet otthonról"


Na igen, ez már érdekes. Nem értem, mit keres "otthon" ennyi idősen. Úgy látom, a szülők bútornak tartják. Én 18 évesen költöztem el, és fél év után már magamat tartottam fel javarészt. 20 évesen egyetem mellett dolgozva ki tudom hozni úgy, hogy a szüleimnek kevesebb pénzbe kerüljek, mintha otthon lennék. Sosem volt ezzel problémám ezért is csodálkozom azokon, akik problémáznak, hogy nem lehet itt munkát találni, nem lehet szülők nélkül megélni, stb. Szerintem furcsa, ha nem kezd el az ember 18-21 évesen önállósodni, elköltözni. De nem az én dolgom megítélni, hogy a párod mit miért csinál, és tulajdonképpen nem is a tiéd. Ha neki így jó, maradjon így. Nem kényszeríthet azonban arra, hogy te is így élj. Ezt neked kell eldönteni. De kíváncsi vagyok, milyen érvei lehettek...


Szumma neked kell eldönteni, hogy akarsz-e tőle valamit, de azt tudnod kell, hogy bármi is legyen, nem kényszeríthet semmire. Mindkét félnek kompromisszumokat kell hozni egy tartós kapcsolatban. Azt neked kell eldönteni, hogy ezeket a kompromisszumokat meghozod-e.

2013. okt. 30. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!