Van még remény ebben a helyzetben?

2:

Ez egy nagyon gyakran felmerülő probléma volt nálunk, és én nagyon nyitott voltam arra, hogy megoldjuk, pont azért, mert éreztem rajta a hajlandóságot, hogy tényleg szeretné ezt 100%-osan elfojtani és velem maradni. Én nem tudok rá haragudni emiatt.

3:

Azután, hogy négy évig legjobb barátok voltunk, és közben végig szerelmesek egymásba, én nem gondolom azt, hogy ez így lenne. Ha elsírja magát előttem, hogy ő meg sem érdemel, annyira fantasztikusnak tart, akkor nagyon hülye lenne, ha ennél jobbra vágyna.

4:

Viccen kívül felajánlottam neki, hogy menjen, lásson világot, és aztán mindent "megbocsátok". Ő azt mondta, nem tudná ezt megtenni velem, úgy, hogy egy kicsit is együtt vagyunk, nem tudna mással lenni.

5:

Igazad lehet. Én sajnos túl elfogultan kezelem most ezt a helyzetet, mivel nagyon szerelmes vagyok. Ide vonatkozik a 2. válaszolónak (azaz az elsőnek) írt válaszom is. Valamint még az, hogy én teljesen meg tudom őt érteni. Sajnos én elég "korán kezdtem", ő pedig későn érő fiú volt. Előttem rendes kapcsolata sem volt, nekem pedig volt már egy másfél éves.