Ti mit tennétek ilyen helyzetben?

Barátommal csak hétvégente tudunk találkozni. Egyik hétvégén az ő családjánál vagyunk, a másikon az enyémnél. Amikor hozzánk jön, úgy kezeljük mint családtagot, az ehet, azt ihat amit akar. Nyugodtan belenyúlhat a hűtőbe, senki nem szól érte.

Amikor náluk vagyunk, az az érzésem, mintha az ő családja sajnálná tőlem a kaját. pl. múlt héten voltam náluk, vettem oldalas, mert nem akartam hogy azt mondják nem viszek semmit. Mindenki evett belőle. Vasárnap levest főztek, rántotthús volt mellé krumplival. Megettem a levest, mondták hogy a második elfogyott. Jó semmi baj, mondtam hogy akkor csinálok rántottát. Nem csinálhattam, mert azt mondták 3 db tojásunk van. Egész nap nem ettem mást a levesen kívül, mert mindegyik kaja (zsemle, parizer) hétfőre kellett nekik.

Mondtam a barátomnak, hogy nem szeretnék többet hozzájuk menni, mert úgy érzem hogy nem látnak szívesen. Erre teljesen kiakadt, azt vágta a fejemhez, hogy nekem a pénzes pasik kellenek, őt soha se szerettem.

Szerintetek én reagáltam túl a dolgokat? Van értelme folytatni a kapcsolatunkat?