Szerintetek túl aggódja a párom?

7 éve vagyunk együtt a párommal..8 hónapja költöztünk össze. A szülőkkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot...vagy mi megyünk, vagy ők jönnek. Arra viszont még nem került sor, hogy bemutassuk őket egymásnak. A párom családja nem tudja, hogy én félig roma vagyok. Tehát, hogy anyukám oldaláról mindenki az. Nem azért nem mondtuk el, mert én szégyenlem őket!!!! Hanem azért, mert a kapcsolatunk elején megbeszéltük a párommal, hogy talán nem ez lenne a legszerencsésebb indítás előttük. Előbb ismerjenek meg, lássák normális neveltetést kaptam otthon, tisztességes. dolgozó ember vagyok. El akartuk kerülni azt, hogy az esetleges (tőlem független) előítéleteik alapján viszonyuljanak hozzám. Éltük a kis életünket, és valahogy ez sosem lett elmondva nekik. Legfőképpen azért, mert a párom még mindig nagyon fél a negatív reakcióktól. Egyébként nagyon jól kijövök a szüleivel, megtaláltuk a közös hangot...úgy érzem szeretnek engem. Nekem még nincs gyerekem...soha nem álltam még szembe ilyen helyzettel. De úgy gondolom, hogy ha majd lesz...és eljut arra a pontra, hogy összeköti az életét valakivel, akkor úgy érzem nekem az lesz a legfontosabb, hogy Ő boldog legyen vele. Szeressék, támogassák egymást. Ha látnám, hogy a gyerekem boldog és kiegyensúlyozott életet él mellette, nem érdekelne honnan jött. Elfogadnám úgy, ahogy van. Talán túl naív lennék? Mit gondoltok ?