Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kit válasszak? Ti mit tennétek?
Barátommal még nincs 1 éve, hogy együtt vagyunk... Ő számomra az "álompasi", külsőleg is meg személyiségét tekintve is. Ha egyszer gyereket vállalok, olyan apát szeretnék neki(k), mint ő. Csak egy bökkenő van: nem vagyunk lelkitársak. Hiába értelmes, intelligens, kedves, udvarias, sajnos nem passzol a lelkünk. Ő nem szeret lelkizni, filozofálni, világmegváltó gondolatokról csacsogni... Neki nem létfontosságú, hogy lelkileg érezze a másikat, hogy a szex ne csak tesitség legyen...
Ellenben van egy jóbarátom, aki nemrégiben szerelmet vallott nekem. Na igen, ő a lelkitársam! Ő az az ember, akivel az is csodás élmény, ha csak ülünk egymás mellett és nézzük a folyót... Képesek vagyunk órákon át beszélgetni, fél szavakból is megértjük egymást, szinte átlátunk egymáson. Viszont vele kicsit olyan érzésem van, mintha mégsem ismerném. Bízunk egymásban, lényegében mindent megbeszélünk, bármi van, számíthatunk egymásra. Régebben voltak is plátói érzéseim iránta, amit elfojtottam, s most újra felszínre kerültek...
Nem tudom mit tegyek. Ha nem lenne párom, biztosan megpróbálnám a sráccal, nagyon vágyom a közelségére. Viszont "Járt utat járatlanért el ne hagyd." - nagyon sokszor ez jut eszembe.
Úgy érzem, így, már meg sem érdemlem a párom, hiszen vívódok... Talán úgy szeretni sem tudnám, mint eddig, mivel a másik srác folyton ott motoszkál a fejemben...
Mit kéne tennem?
"elkezdődött egy több órás beszélgetés"
De, te magad sem tudod, hogy ez miért kezdődött el. Ha normálisan gondolkodtál volna, akkor ez a beszélgetés el sem kezdődött volna! Nem is tudom, hogy képzeled, hogy a barátoddal ezt teszed. Ha neked ő egy dolog kivételével mindenben jó, akkor neked mi szükséged erre a másikra? Amúgy bocs, ha ezt mondom, de nekem ez a lelki társad nagyon papucs gyanús! Csak próbál mindenben egyetérteni veled, hogy mástól elvegyen. Konkrétan kihasználja a gyenge pontodat, amit szintén te tártál fel. Ha zárkózottabb lettél volna, akkor ez sem került volna felszínre. De mivel szeretsz filozofálni, adok neked egy jó feladatot, mivel kommentedben olvastam a "mi van ha" dolgokat. És abba gondolj bele, hogy mondjuk egyetért veled, mindenre rábólint, amit te mondasz, akkor mi van, ha nem látod? Mi van ha valójában mégsem ért veled egyet, csak megpróbál magához kötni? Szerintem ezt az embert a lehető leghamarabb feledd el, ha tényleg a barátodat akarod.
Amúgy a barátodról nem hiszem, hogy túl előnyös lenne, ha folyton filózna, lelkizne dolgokon. Ha te neked ez akadály, és képes lennél ilyen miatt elhagyni, hát azt is mondanám akkor, hogy ásd el magadat. Én nem tudom, hogy mennyi idősek vagytok, gyakorlatilag nem is tartozik ehhez a témához, de, ha mondjuk a barátod eljár dolgozni, vagy éppen igyekszik, hogy minél többet együtt lehessetek, és te ilyen módon visszaélsz ezzel, hát akkor nemhogy nem igyekeznék azért, hogy veled legyek, hanem indok nélkül elhagynálak, és filozofálhatnál rajta, hogy mi történhetett. Gyakorlatilag nem tudtál megfelelő érvet adni arra, hogy miért akarod elhagyni a barátod, vagy miért kerültél abba az esetbe, hogy két szék közül...
Neked valami más indokod van, ami nem a barátod, és nem is az ő hibája, hanem tiéd, és ezé a "lelki baráté". Kifogást keresel, és valami hibát a barátodban, azért, mert nem olyan, mint te.
Válaszolhatsz. :)
Elhiheted a gyerek hányásának feltakarításakor nem lesz a srác lelki társad. ;)
Rendben, köszönöm a válaszokat.
Ha igazatok van, majd biztos én is felnövök ehhez a látásmódhoz valamikor. Vagy nem.
Viszont egyelőre a tapasztalataimban hiszek.
2#: én nem szavaztam le senkit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!