Elvárhatom a páromtól, hogy megváljon a kutyájától, mikor hozzám költözik, ha a fiam súlyosan allergiás rá?

"Én sokáig nem tudtam a kutyáról, amikor pedig megtudtam, hogy van, nem tudtam, hogy ilyen fontos."

Hát azért jobb esetben szerintem ez nem is kérdés, elvégre a kutya nem egy aranyhal szintjén van, annak lehet, hogy nem tűnik fel, hogy más szórja az akváriumába a kaját...(Bár ebben sem vagyok biztos.)

De amúgy itt nem sok filozofálni valótok van, vagy nem költöztök össze (és együtt maradtok vagy szakítotok), vagy eladjátok mindkettőtök lakását, és abból vesztek egy kisebb kertes házat. Ti tudjátok, hogy ez megoldható-e.

Elvárhatnád ha mindenképpen együtt akar élni veled. Nyilván fontosabb egy anyának a gyereke mint egy gazdának a kutyája. Ha nagyon jó gazda akkor a kutyáját választja és lőttek a közös életnek. A kertben amúgy nem hiszem, hogy akkora nagy probléma lenne mert ennyi erővel ki se engedd hanem rakd egy steril szobába örökre. A macskák amúgy is járnak kelnek kedvükre a kerteken a madarak is és a pollen meg egyéb allergiát okozó dolgok sem kerülik el. Ha megtudjátok beszélni, hogy a kertben lehessen csak akkor van esélyetek.

Nekem a párom mindenre allergiás aminek szőre vagy tolla van. Volt egy kutyus amit ideiglenesen befogadtunk télire és akármit szedett, akárhogy szerette a kutyát este és napközben én hallgattam ahogy lassan nem kap levegőt sem.

Az allergiának is vannak fokozatai és mindenkinek a sajátja a legsúlyosabb. Szóval biztos ami biztos nem lesz kutyánk pont ezért.

Kicsit OFF: Írtad, hogy a gyerek fontosabb, mint a párod. Ez érthető is, de csak általánosságban igaz. Sok helyzetben ezt felül kell bírálnod, mert nem is lehet minden döntést eszerint meghozni és az sem elviselhető, ha mindig a gyerek a fontosabb.

ON

Nem várhatod el, hogy elhagyjon valakit, akit szeret és azt sem várhatod el, hogy felhagyjon a hobbijával. De ő sem várhatja el, hogy gyógyszerezd a gyerekedet a kutya miatt.

Úgy kell hozzáállni, hogy egyikőtök sem vár el semmit a másiktól, hanem megpróbál ő nagyobb áldozatot hozni. Tehát neked abban kell gondolkodnod, hogy hogyan tudod a kutya számára biztosítani a megfelelő helyet.

A megoldás az lenne, ha olyan helyre költöznétek, ahol van hely az udvarban a kutyának. Lehet, hogy a város szélén az allergiája is elmúlna.

Ha idős a kutya, akkor lehet, hogy érdemes várni. Ha csak 1-2 éves a kutya, akkor valakihez át kellene szoktatni.

Egyébként tutti, hogy pont erre a kutyára is allergiás a gyerek? Az allergiások sem minden fajtára azok.

Nekem brutális macskaallergiám van, és az anyósoméknál volt macska. És nem akartak megválni tőle a kedvemért, úgyhogy egyszerűen negligáltam az összes családi programot, amíg a macska élt. Szerencsére elcsapta egy autó. :)

Az adott eset peches. A pasi eldönti: kutya vagy nő. Ez van. Neked nem kell tenned semmit.

Némelyik válasz elég elképesztő. Ha már összeköltözésről van szó, akkor joggal feltételezem, hogy szeretik egymást, hogy egy család akarnak lenni, hogy a férfi vállalja, hogy sajátjaként neveli a gyereket. Ilyen felállásban hogy gondolhatja bárki azt, hogy a kutya fontosabb? Imádom az állatokat, és megértem, hogy valakinek egy kutya családtagnak számít, de tudni kell mérlegelni. Az pedig elég indok, hogy a gyerek allergiás, nekem is nagyon súlyos macskaszőr allergiám van, a gyógyszerek is alig enyhítenek rajta, de 10 perc elég egy légtérben egy macskával, fulladni kezdek, kiütéseim lesznek és 2 napra bevérzik és begyullad a szemem. Ennek épeszű ember nem teszi ki a gyerekét, márpedig a súlyos allergia ezt jelenti, nem azt, hogy kicsit tüsszög tőle.

Kérdező, ha komolyan gondolja a párod, akkor belátja, hogy nem kínozhat egy gyereket és le kell mondania a kutyáról. Neked viszont kötelességed, hogy ne engedj az esetleges cirkuszolásnak, és ne a párod hobbiját válaszd a gyereked egészségével szemben.

Nyilván nem fontosabb a gyereknél, de mondjuk ha már "mérlegelősdit" akarnak játszani egyesek: miért lenne fontosabb a férfinek egy mégiscsak idegen gyerek, mint a kutyája, akivel ki tudja, hány éve él együtt...Én jó jelnek tekinteném igenis, hogy vannak érzelmei, és nem dob csak úgy el egy élőlényt, egy CSALÁDTAGOT, minden hezitálás nélkül.

Persze ha az állat történetesen kevésbé ragaszkodó, nem volt igazán jó kapcsolata a gazdival, könnyebb a valakihez való átszoktatást választani megoldásként. De akinek volt már igazán szoros kapcsolata a kutyájával (vagy macskájával, tökmindegy), az tudja, hogy ez milyen nehéz kérés.

Hasonló helyzetben nálam két megoldás jöhetne szóba: kertes ház vagy nincs összeköltözés.

Nagyon "vicces", csakhogy senki sem írta, hogy szabaduljanak meg a gyerektől, ellenben azt sokan természetesnek veszik, hogy egy kutyát csak úgy le lehet passzolni...

Sajnos ez egy patthelyzet, többen írták, hogy vagy nagyobb kertes ház, vagy ne költözzenek össze. Ha szeretik egymást, így is működhet. Hasonló helyzetben én inkább megbékélnék a nem összeköltözéssel, de nem várnám el a páromtól, hogy a kutyusát eldobja magától.