Feleslegesnek érzem magam a házasságomban, gondolkodjak el a válláson?

Ilyenkor nem játszani kéne a magunk ego játékát, hanem igenis mellé állni kihúzni belőle mi bántja és együtt megoldást találni. Törődni vele, kedveskedni, foglalkozni vele. Levenni egy kis terhet a válláról. Akár munka, akár lélek vonatkozásában!! Erre lenne nagy szüksége a férjednek.

Ebben a helyzetben -ha kicsit is szereted és van szíved- nem futtatni kell magad után tetézve a gondjait, hanem úgy próbálni kilendíteni a helyzetéből hogy maximális társként partnerként mindenben számithasson rád. Akkor majd nem csak él mint hal a vizben!! Sok sikert.

Kérdező, a válaszaid alapján én úgy gondolom veled sincs minden rendben. Szerintem te éppen ugyanúgy tehetsz a kialakult helyzetről, mint a férjed. Egy kapcsolatban egyenlő a 2 fél, ha gond van, a másik visszatükrözi a problémákat. Talán kicsit el kellene gondolkodni, magadon is, hogy mi az amit te megtettél vagy nem tettél meg azért, hogy jobba legyen. Ezenkívül azt írod nem kell gyerek. Érdekelne mégis hogyan tervezed a jövőtöket és mitől lennél boldog. Mert bármit is csináltok előbb utóbb minden unalmas lesz komoly életcélok nélkül.

Szerintem nagyon komolyan le kellene ülnötök és rászánni az időt a problémák átbeszélésére, mert ennek jó vége nem lesz. Valószínűleg a férjednek is megvan veled a gondja és ő sincs veled megelégedve, de magába folytja, nem mondja.