Lelkiismeretfurdalásom van, mit tegyek?

Őszintén... tényleg ne menj bele, mert neked is nagyon rosszul esne, ha a felesége helyében lennél.. :(

A hapsi meg szerintem ígyis-úgyis meg fogja szegény nőt csalni. Csak kérdés, hogy kivel?

"be voltam indulva akkor, nem tudtam mit beszélek..."

Azt hittem, hogy az ember nem teljese ösztönlény, de mindig kiderül, hogy nem vagyok tévedhetetlen... :)

Azért szép dolog, hogy legalább elgondolkodsz rajta, bár az nem sokat ér, főleg, ha "tettlegesség" is lett volna belőle.

Szia!

Az élet ilyen, az én tippem az, hogy ő is csak álmodozott olyanról, amit soha nem is fog megtenni!

Te meg idővel úgy is találsz magadnak megfelelő független társat.

A pasinak lehetne maximum lelkiismeret furdalása, ha történt volna komolyabb dolog, akkor is!

Egy életünk van, ha mindenkire tekintettel vagyunk, akkor a miénk sz@r lesz.

A független azért független, mert nem kell felelősséget vállalnia egy kapcsolatért. Ez sok hátránnyal is jár, de akkor már az előnyeiről legalább ne mondjunk le! :)

Na és mi történhet, ha összejöttök?

Kiderül, hogy a "tiltott gyümölcs" volt mindkettőtöknek az igazán izgalmas, akkor úgysem lesz egy hosszútávú dolog.

Vagy éppen arra is rájöhettek, hogy egymásnak teremtett titeket a sors (vagy az Úr, kinek hogy) és a fickó mostani kapcsolata a tévedés...

Egy jó kapcsolatot egy harmadik nem tud elrontani, ha nincs erre hajlam a kapcsolaton belül...

Egy dolog kavarhat be, ha a kapcsolatban élő csak kalandot vagy alkalmankénti szexet keres, míg a "szerető" komolyabban gondolja. Na az kínos, ezért aki kikacsintgat, annak inkább olyanokat kéne keresnie, akiknek szintén van "veszíteni valójuk".

Hja és ha már úgyis hajlamosak vagyunk rágódni a tetteink miatt, akkor inkább olyasmit bánjunk meg, amit megtettünk, mint olyasmit, amit nem. :)