Lányok! Miért vagytok ilyenek? Miért csináljátok ezt?

Könyvet tudnék írni arról, hogy mi történt velem és miket láttam. Már kezdem azt hinni, hogy ez nem véletlen és tényleg... az összes lány álszent. A médiának ekkora hatása van rátok? Most adtam fel teljesen, úgy érzem. Egyedül fogok megpusztulni inkább.

Volt egy lány, akivel nagyon jól megvoltunk, már azt is elterveztük, hogy együtt fogunk élni. Igazából közös célunk volt egy normális család. Ő fiatalabb nálam, vannak náluk problémák. Elég szar a családi háttér, meg más is.. na mindegy. Én sem nagyon büszkélkedhetek, de azt hiszem saját erőmből tudnék azért elérni bizonyos dolgokat. Az történt, hogy amióta megismerkedtem vele, szinte nem számított semmi, csak ő. Mindent tudott rólam, soha nem hazudtam neki és örökké tudnám szeretni. Ez biztos. Amúgy sem vagyok egy nagy nőcsábász, mert úgy voltam vele, hogy egyszer valahogy elképzeltem vagy megálmodtam milyen lányt szeretnék boldoggá tenni és ő az :) Aztán most megváltozott. Semmi se jó neki, azt mondja "túl jó" vagyok meg már régebben is mondogatta hogy nem érdemel meg, meg ha mondom neki, hogy szép, akkor nem hiszi el. Na mindegy. Amiben tudtam, mindenben segítettem neki, mindig számíthatott, és ezután is számíthat rám. Eleinte jöttek ezek a dolgok, hogy nem jó így neki, hogy ritkán tudunk találkozni, aztán hogy ne becézgessem, utána meg már konkrétan tojik a fejemre. Semmit nem mesél már el, hogy mi történik vele mint régen, egy pillantás alatt elfoszlottak az álmok amit úgy dédelgetett, vagyis amit közösen dédelgettünk.. a jövőnk :( Nagyon ritkán kérdezi meg mi a helyzet, de úgy érzem azt is már csak illemből, mert ha elkezdeném elmondani neki igazából, hogy mi van, akkor már egyértelmű, hogy nem érdekli. De nem csak az van, hogy magától nem mond el semmit, hanem már akkor sem ha kérdezem. Ennek a dolognak szerintem részéről már régen vége. És ez volt az ok, hogy "túl jó vagyok", meg hogy ha mindent megkap és semmiért nem kell küzdeni akkor elkényelmesedik és beleun. Meg ne legyek papucs. Oké, de akivel meg veszekedni kell meg harcolni valamiért az se jó. Akkor? Egyszer valaki tényleg elmondhatná nekem. Eleinte örültök, hogy hű de jó minden, aztán kész, megunjátok. Jólvan... Utána meg sírok amikor kihasználnak az 1 éjszakás meg 2 hetes fiúcskák. De ha nektek jó, hogy bábok vagytok, és semmivel se értek többet egy lyuknál, akkor csak tessék. Ez eddig rólam szólt. De emellé még mondanék valamit.

Van egy barátom, vele ugyanez történt. Nagyon jól megvoltak egy lánnyal és ilyeneket vágott a csaj a fejéhez, hogy túl jó meg nem érdemli meg. Szakítottak. Válaszott egy közelebbi fiút, akivel mindig megy a civakodás.. de legalább közel van. Hű de jó. És amikor a barátommal találkozik akkor mindig szóba kerül a téma, hogy mennyire sajnálja, hogy így alakult. De már mindegy. A barátom segít neki amiben kell (ha tud és ha ráér) és igazából még szereti is, csak nagyon összetörte a szívét és nem bírna ki mégegy csalódást. Még egyszer megpróbálta egy lánnyal, ugyanez lett a vége. Azt mondta, többet nem. Mostantól csak úgy tekint a lányokra mint akit meg kell dugni aztán kész. Azt hiszem nincs többé lelke.

Van egy másik barátom. Nagyon hűséges. Soha nem csalta volna meg a barátnőjét, ha nem vele volt, akkor bezárkózott otthon, néha haverokat áthívta vagy max. moziba mentek el vagy ilyesmi helyre.. de nem nagyon járt sehova mert dolgozott vagy a munkahelyén vagy otthon és tényleg, mégcsak rá se nagyon nézett más lányokra. Nagyon-nagyon szerette a barátőjét. Aki találkozott egy régi baráttal... állítólag csak egyszer, de biztos többször is volt már rá példa. Már egy jó ideje nem használtak óvszert, de valamiért mégis fogyott.. meg találkozgatott a lány azzal a fiúval (a húga megmondta). Hát így lett vége a dolognak. Biztos nem főzöcskézni jártak össze.

2 barátom 3x szívta meg. Én 2x. Azt hiszem, tiszta a lelkiismeretünk. F.szom kivan a nőkkel. Elegem van. Én nem ilyen ember vagyok, hogy így beszéljek meg úgy viselkedjek, hogy én vagyok az atyaúristen.. de komolyan nem értem mostmár, hogy mi van. Nekem azt hiszem olyan lyukat ütöttek a szívemen, hogy kész. Nincs tovább.

Nem tudom mi lesz vele... nem mondta, hogy szakítsunk csak érezteti, hogy már nem is számítok neki. Sajnálom. Én ezt többször nem tudom eljátszani senkivel. A bizalmamat átadtam neki, a teljes életemet ismerhette, az utolsó gondolatom is. Nem volt elég. Vagy "sok" volt. Tökmindegy. Soha többet nem leszek szerelmes. Csak őt szeretem. Nem érdekel mit csinál, én örökké várni fogok rá. Azt mondják, a férfiak nem hűségesek és csak a farkuk irányítja őket. Hát azt hiszem én kivétel vagyok és ez a 2 barátom is. Mégis megszívtuk. Nem hiszem, hogy ez már csak véletlen lehet.

Lányok! Mi van veletek? Mi családot szerettünk volna, nyugodt békés, boldog életet. Gyerkőcöket, akik boldog családban nőhetnek fel. Nektek ez nem jó? Lehet, hogy nincsen BMW-nk meg nem tudunk elvinni hawaira (legalábbis most és belátható időn belül), sőt az is lehet, hogy nem pont úgy nézünk ki mint gy modell (bár ezen is lehet változtatni), DE VAN (volt) SZÍVÜNK. Nem volt elég. Sajnálom.