29 évesen valahogy a fiatalabb fiúk jönnek be. Emiatt elég patthelyzetbe kerültem. Mit gondoltok?

Valahogy a 30 feletti egyedülálló férfiakkal nem tudok mit kezdeni. Egyszerűen nincs meg bennük az a lendület, lelkesedés ami fiatalabbakban meg igen. Már belefáradtak az életbe, a munkába, vagy már nagyon érződik rajtuk a magány, hogy megállapodni szeretnének. Általában az idősebb nőkre mondják ezt, de én érdekes módon a férfiakon látom ezt.

Viszont a fiatalabb fiúknál meg érzem, hogy félnek tőlem, vagy megijednek, hogy esetleg több igényem van. Furcsa nekik, hogy én már egzisztenciával rendelkezem, pedig alapvetően csinos lánynak tartanak. Legutóbb például nagyon megtetszett nekem egy 24 éves egyetemista fiú. Aztán azt hallottam vissza egy barátjától, hogy nagyon szép lánynak tart, de kellemetlennek érzi, hogy én már pénzt keresek ő meg még nem, meg se tud hívni egy rendes kávéra. Pedig ez engem ez egyáltalán nem zavar.

hülye helyzet!