Úgy érzem nem tudom eléggé megbecsülni a barátomat, hogy változtathatnék ezen a gondolkodásmódon?

Az előző kapcsolatom 4 évig tartott, mindenben tökéletesen bánt velem, ő volt az első barátom, szóval engem nem értek soha csalódások a férfiak miatt, ezt tekintem alap szintnek, ahogy ő bánt velem (pedig ez nagyon nem alap, gyakorlatilag minden lány ismerősöm arra irigykedett, hogy mennyire szerencsés vagyok vele). Aztán szakítottunk, a mostani barátommal fél éve vagyok együtt, ő is ugyanígy mindenben ezt a mondhatni tökéletes szintet hozza, sőt, még jobban mint az előző barátom. De én ezt valahogy természetesnek veszem (persze fordítva én is igyekszem minél jobb barátnő lenni). Pár napja eszméltem rá erre, hogy mennyire kivételes férfiakkal hozott össze eddig a sors, és nem érzékeltetem a barátommal ezt eléggé, hogy ilyen jónak látom őt.

Hogy lehetne ezen változtatni? Hogy ezt ne vegyem ilyen természetesnek és jobban ki tudjam neki fejezni azt, hogy milyen boldog vagyok, hogy velem van?

Kérlek segítsetek, ki szeretnék bújni ebből az "elkényeztetett hercegnő" szerepből, úgy elszégyelltem magam...

21L