Soha az életben nem tudtam még meghódítani egy fiút sem. Mit tehetnék?

Minden igyekezetem ellenére sohasem volt belém még SENKI szerelmes, és ennek igazából a konkrét okát is tudom.

Annak ellenére, hogy egy teljesen érett nőnek tartom magam, a kinézetemből és a kisugárzásomból pont az ellenkező dolgok olvashatóak ki. Alacsony vagyok, babaarcú, amolyan "mindenki kedvenc kis háziállata" - Néha esetlen és szerencsétlen, túl vékony a hangom és ami a legrosszabb: SENKI NEM KÉPES KOMOLYAN VENNI.

(egyébként én ezt kishúg-effektusnak neveztem el.)

Az a baj, hogy én a komolyabb és műveltebb fiúkat kedvelem, akik az ilyen kis "butácska" lányokat messziről elkerülik - azért is ismerkedem legtöbbször interneten. Virtuálisan még nem is lenne probléma, de ha élőben találkozunk... minden megy a levesbe. Ritkábban 1-1 alkalmi összejön (mert hát testi szükségleteim nekem is vannak.) de a szerelem részükről valahogy kizárt dolog. Félreértés ne essék, nem adom könnyen magam. Sok idő míg megkedvelek valakit, de hozzá akár életem végéig is ragaszkodnék.

Most is szerelmes vagyok - persze nem kölcsönös a dolog minden erőfeszítésem ellenére sem. Biztosan azért, amit amit írtam fentebb is. A fiúból amolyan "védelmező ösztönöket" váltok ki. Lelki idegroncs vagyok. Mit tehetnék? (konkrét ötletekre gondoltam, hogy mit kéne változtatnom magamon)

L/18