Barátomnak van egy haveri köre, 30 évesek, s naponta találkoznak, együtt nyaralnak, a szabadidejük nagyrészét együtt töltik. Hogyan kedvelhetnék meg őket?

Lányok! Vannak ám normális hapsik is! Akik odafigyelnek Rátok! Akikkel meg lehet beszélni a problémákat, és kompromisszumot kötni velük! És nemcsak a saját érdeküket nézik! Én már találkoztam többel is. Önző disznókat ejteni kell, akármilyen fájdalmas is. Nem alkalmasak sem hosszú, komoly kapcsolatra, sem családalapításra, sem közös jövőre. Ha már fiatalon nem figyel Rátok oda, akkor mi lesz, ha 40 évesek lesztek?

Az utolsó hozzászóló vagyok, nagyon is átérzem a gondodat, mint mondtam hasonló cipőben járok, nekem 3 éve van barátom és összeszükült gyomorral megyek el egy-egy baráti összejövetelre, mert nem kedvelem a társaságot. Én is tűrtem sokat, csak, h neki jó legyen, de nálunk már odáig fajult, h egy szombat este felálltam és hazajöttem. Dúrván hangzik, de választania kell előbb v.utóbb, mert nem adhatod fel önmagad, csak azért, h a másiknak jó legyen. Szürke egérként kellet végigülnöm ezeket az estéket, ugy h rám se bagózott senki.ha egy pasinak ennyire fontos a haveri társaság akkor mindig háttérben leszel, te érzed meddig tudod csinálni..... de jó vége nem lesz (tapasztalat):(

Vagyis az utolsó előtti hozzászóló voltam