Most komolyan, Ti mit tennétek?!

a két gyerek nem tudom mekkora, sőt nem is nagy a korkülönbség

az a másik leírtad, hogy nagyjából 3 hónap volt a legjobb, nem tudom utána mi történt, viszont ez nem fog menni, egyáltalán nem

bocs, de visszaszájalni? hát tudod az én kölkeim nem teszik meg, de felnőttek között ez nem így van

a lényeg, mond meg v beszél Veled v mész, de mond meg nem táncolsz vissza, komolyan, mert egy párszor eljátszottad, ezért tudja nem mész el, ez csak tanács N

"attól ne cserélődjön már meg egy nő-pasi szerep a családban,mert az elég gáz"

Szóval ez a gond... nos, én valamivel idősebb vagyok és nő vagyok. Tudod, mi nők nagyon szeretjük, ha alárendelhetjük magunkat egy pasinak, de ez csak akkor megy nekünk, ha a pasi úgy viselkedik. Határozott, férfias. Nem uralkodni akar, hanem azt érezzük, hogy rábízhatjuk magunkat. Tudjuk tisztelni, felnézni rá. Mi nők erre vágyunk. Ehhez az kell, hogy azt érezzük, hogy igen, ez a pasi tudja, mit akar, és el is éri. Akkor önként és szívesen rendeljük alá magunkat.

Az viszont szánalmas, amikor egy férfi azért pattog, hogy márpedig ő akar az úr lenni a háznál, de közben meg úgy viselkedik, mint egy óvodás gyerek.

Tessék úgy viselkedni, hogy a nő önként akarja magát alárendelni és akkor mindenki boldog lesz!

Az a gond,hogy ha ezt nem tudjátok megbeszélni,már sosem lesz jobb a helyzet,csak rosszabb!!!

Ha nem lehet vele megbeszélni,akkor nincs is miről a továbbiakban beszélnetek.

És mi van azokkal a nőkkel,akik irányítani akarják a pasit?

Akik nem tűrik,ha helyettük döntünk?Hmmm? Ott a pasi mégis hogy vegye fel a kesztyűt és hogy érje el,hogy a nő felnézzen rá?

# 17: Nem tagadom, hogy vannak ilyen nők. De valójában kevés! És nyilván egy párkapcsolat választás kérdése is, tehát aki uralkodó nőtípust választ magának, az utána ne panaszkodjon, hogy uralkodik is.

Az esetek túlnyomó részében arról van szó, hogy a férfi nem tud férfiként viselkedni (pl. döntésképtelen a hétköznapokban, tehát még azt is megkérdezi, hogy hova menjünk, milyen programot szeretnék, stb.). Ilyenkor a nő óhatatlanul átveszi az irányítást.

Mi nők azt szeretnénk, hogy a pasi irányítson úgy, hogy mi közben jól érezzük magunkat. Tehát pl. találjon ki olyan programot, ami kedvünkre való. Ilyen apróságokon (is) múlik. De egy házasságban millió ilyen apróság van, és ha azt látom, hogy egy pasi tutyimutyi, akkor valóban át fogom venni az irányítást úgy, hogy valójában nagyon rosszul érzem magam erről, mert én szeretnék gyenge NŐ lenni.