Ti mit választanátok? A biztonságos, szerelem nélküli kapcsolatot, vagy a bizonytalant, akivel esély van a szerelemre?

Jól tetted.

Nem az anyós ellen akarlak hergelni, de nagyon fárasztó egy életen át egy ellenlábas anyóssal hadakozni.

Pláne ha már gyereked lesz. Úgy azért kiszolgáltatott ám az ember!

Én is éreztem ilyet, tudtam, hogy az akkori barátommal nagyon békés, idilli családi életünk lenne, szeretne, hűséges lenne hozzám, de hiába, ha én nem úgy szeretem őt, ahogy kéne...

És akkor még ráadásul feltűnt nálam is egy másik srác, aki már az első beszélgetésünktől kezdve kellett nekem, és bárhogy próbáltam ez ellen küzdeni, csak egyre jobban őt akartam. Pedig én is így voltam vele, hogy jaj ha őt választom akkor oda ez a békés jövőkép, másnak úgyse fogok ennyire kelleni, más nem lesz velem ilyen rendes meg minden... Hát egy fenét! :)

Ez a srác sokkal de sokkal jobb egyszerűen mindenben, tipikusan az az ideál, akiről mindig is álmodtam, de nem gondoltam volna, hogy létezik ilyen férfi... és ráadásul majdnem mindenben olyan, mint én, hihetetlen, hogy milyen összhang van köztünk és milyen jól megértjük egymást. És ez sokkal erősebb szerelem, mint amilyen az előző valaha is volt.

persze még csak fél éve vagyunk együtt ( na meg előtte volt pár hónap, mikor már csak egymást akartuk, de nem volt semmi ), lehet, hogy vége lesz, lehet, hogy nem ő lesz a férjem... ki tudja. De nem is érdekel. Látod, az előző kaocsolatomnál biztosra vettem, hogy ő lesz a férjem, aztán mégse. Nem lehet ezt előre tudni és nem is számít. Viszont ez az a boldogság, amire mindig is vágytam, nem gondoltam, hogy az élet ennyire jó is lehet! Minden egyes percért hálás vagyok, amit vele tölthetek.

Szerintem ha nem szereted a párodat, akkor lépj ki ebből a kapcsolatból, mert felhőtlenül boldog úgyse leszel vele soha. Lehet, hogy a másik férfivel sem, de a jelenlegivel biztosan nem.

persze meg lehet maradni egy nyugodt kis posványban, ami mindenféle zavar nélkül elálldogál, de van értelme?