Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ítélik el ennyire a korkülönbséget?
Nem azért, de mi van akkor ha mondjuk hiába van köztük 7-8 év attól még tökéletesen megvannak, már nem kis ideje. Senki nem használ ki senkit. Nem erőltetik az együttlétet. Értelmileg egyszinten vannak. Az idősebb nem azért kezd ki a fiatalabbal mert mást nem talál, mondjuk éppenséggel itt elég sok más is lenne neki aki vele egykorú, de mégis a fiatalabb kell neki. A fiatalabbnak már volt másik kapcsolata tudja hogy mit hogyan kell, nem naív.
Teljesen jó kapcsolat. Miért ítélkeznek mégis szörnyen az emberek? Nem értem...
Miért kell ennyi idióta bunkónak lennie, amikor tapasztaljuk, hogy ez frankón megvan?
Sokszor irigylik szerintem a másikat.
Miért nem tudnék hozzászólni mondjuk a munkán belüli dolgokhoz? Eddig is hozzátudtam.
És amúgy meg az hogy nem akarsz apa lenni. Van már egy apám, minek még egy? Az idősebbik fél szerintem viselkedjen úgy, ahogyan jól esik neki. Természetesen most arra gondolok amik egy kapcsolaton belül megengedhetőek.
Azért ne mondd már meg hogy milyen stílust használjak.
Szerintem te is voltál fiatal, sajnálom hogy elfelejtetted.
És képzeld nagyonis tudom hogy nem olyan ha a főnököd szid le mint az osztályfőnököd. Mondjuk esetleg arra nem gondoltál, hogy voltam diákmunkán? Ráadásul eléggé kemény diákon voltunk, a haverom 12 órázott (igen illegális) míg én 10 órában dolgoztam egy gyárban.
Szerintem meg egy vadidegen ne mondja meg, amíg nem ismer, hogy nekem mim van és mim nincs. Lehet, hogy sikerült már egy adag élettapasztalatot összeszednem. Én aláírom, hogy nem eleget, mert még fiatal vagyok, de valószínű, hogy ahhoz éppen elég van, hogy hozzá tudjak szólni dolgokhoz.
Én nem apuci pici lánya vagyok, aki a kastélykában él és midnent megkap. Ha valamit szeretnék akkor azért meg kell dolgoznom, így vagy úgy, de muszáj. Beleértve a tanulmányaimat, a két munkámat, egy diák és egy mellékállás amiben tanítottam angolt, mert ha ezeket nem tettem volna meg, akkor nem lennék most ott ahol.
Nem olvastam el az előző kommenteket, így pártatlanul írok :)
Én anno 17 voltam amikor a párommal összejöttem, aki 26 volt. Igen 9 év korkül. DE! Ettől függetlenül 6 éve élünk boldog párkapcsolatban!
Minket sosem "bántottak" emiatt, nem ítélkeztek. Amikor összejöttünk, anyuék mondtak csak annyit, hogy lehet hogy most jól elvagyunk, de a korkül évek múlva ki fog ütközni köztünk. (Nézeteltérés, más igények, tervek stb. térre gondoltak). De határozottan kijelenthetem hogy semmi gond nincs a kapcsolatunkkal. Mint minden hol, nálunk is voltak régebben kisebb összetűzések, persze akkor még "ismerkedtünk", nem ismertük ki annyira a másikat, hogy tudjuk mikor mire gondol stb.
Ebből kiindulva kérdező, ne foglalkozz azzal ha ítélkeznek , kibeszélnek stb. Persze csak akkor ha nem 14-15 éves vagy :) HA jól megvagytok, egy hullámhosszon vagytok, akkor ne számítson hogy ki irigykedik vagy ki mit mond. A ti dolgotok.
#27-es köszönöm a válaszodat. :)
amúgy 17 vagyok a barátom 24. Az én szüleim abszolút nem ítélik el az egészet, mert mindkét félről imádnak minket. :)
27-es vagyok :)
Nálunk is így volt, semelyikünkkel sem volt semmi gondjuk :) Sőt az ő szülei is imádnak, az első találkozástól jó a viszonyunk, és a páromnak is a szüleimmel :)
Szóval ne aggódj :)
Kérdező!
Bocs, de Te még nagyon gyerekes vagy egy idősebb pasihoz.
Oké, most érettnek gondolod magad, ez természetes, de ez sajnos nem így van.
Egyébként #9-es leírta a lényeget!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!