Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ezt a problémámat inkább egyedül oldjam meg, vagy beszéljem meg a barátommal?
Tudom, hogy nem szabad előző kapcsolatokból származó terheket és problémákat tovább cipelni egy új kapcsolatba, de velem sajnos mégis ez a helyzet. Az előző barátom abszolút nem érdekel, komolyan teljesen hidegen hagy, meg az egész kapcsolatunk is, viszont van egy momentum, amin nem tudok túl lépni.
Mindig azzal jött nekem, hogy mennyire szeret, én vagyok az élete, velem akar élni, neki senki más nem kell... ezeket komolyan is gondolta, de mint kiderült, nem volt belém szerelmes, csak úgy érezte, hogy velem le tudná élni az életét és akkor már így kitart mellettem. Ez engem óriási pofonként ért, összetörte a kislányos képzelgéseimet a szerelemről meg a kapcsolatokról.
A mostani barátommal 4 hónapja vagyunk együtt, tudom ez nem sok idő, főleg nem az előző több éves kapcsolatom után, de nem merem igazán elhinni neki se, hogy szerelmes belém, lehet hogy ő is csak mint embert szeret, meg tetszem neki és ennyi.
Pedig annyira úgy érzem minden egyes gesztusából, mozdulatából, tekintetéből, meg az egész hozzáállásából, hogy őszintén szeret, de néha eszembe jut, hogy mi van, ha mégse, és ő is csak ilyen kényelmi szempontból van velem? Úgy tűnik legutóbb se tudtam erre rájönni magamtól, lehet, hogy most se.
Megbeszélhetem ezt a barátommal? Vagy ez megalázó lenne számára, ha felhoznám? Igazából nem kérdőjelezem meg az érzéseit, de valahol sajnos mégis. Pedig Ő álmaim hercege, egyszerűen minden téren olyan velem, amire mindig is vágytam!! és tudom, hogyha ezt elmondanám neki, és azt mondaná ezek után is, hogy tényleg szeret, akkor biztos lennék ebben. De valahol mégis úgy érzem, hogy ez nagyon csúnya dolog lenne részemről, ha felhozom ezt a témát.
Meg alapból nem hiszek már igazán a hosszabb kapcsolatokban se sajnos, és mikor arról kérdez, hogy vajon együtt leszünk-e mindig, szeretném-e, hogy így legyen, akkor nem tudom már mit feleljek... azt hiszem nagyon összetört bennem valami és még nem sikerült helyretennem. Mit kéne tennem?
22L
Ha valakibe nem vagy szerelmes, de le tudnád vele élni az életedet, az nem jelenti azt, hogy kényelmi szempontból vagy vele. Hanem azt jelenti, hogy teljes szívedből szereted őt, a szerelme rózsaszín fellege elmúlik, aztán jön a pofáraesés, megunod a másikat. Ezt az érzést nem lehet megunni, és nem is változik, szóval ne becsüld alá a szerelem nélküli szeretetet, sőt, ezt kéne értékelni.
Nyugodtan beszélj erről a mostani barátoddal, megkönnyebbülsz, és segíthet feldolgozni :)
Lehet hogy az ex-ed azt se tudja mi az a szerelem. Ez eleve egy olyan dolog amit mindenki másképp él meg. Hiszen mind különbözünk. Engem például párszor már felültettek, estem is pofára nem 1x, de annyira még soha nem taglózott le a dolog. Itt meg naponta 5x látok olyan kérdést hogy "Hogy felejthetném el?". Soha nem tudtam megérteni miért kell szenvedni egy kapcsolat megszakadása után. Persze, nem kellemes dolog, de egy ajtó bezárult, tanultam belőle, tapasztaltabban tudok továbblépni az életben.
Na mind1, eltértem a tárgytól. A lényeg hogy még ha tényleg nem is volt beléd "szerelmes" akkor is szeretett nagyon azért aki vagy. Lehet hogy nála a kettő dolog ugyanaz.
Mindenesetre ha benned ez tényleg egy nagyon mély seb, mindenképp hozd fel a barátodnak. Persze másfelől ez olyan dolog hogy nem fog tudni erre olyat lépni amivel ezt bizonyítja. Nem hinném bármivel több súlya lenne egy beszélgetés előtti vagy utáni "szerelek"-nek. Ezt a problémát elsősorban magadban kell helyrehozni. Eleve 1 kapcsolatról beszélünk csak, nem arról hogy ez veled minig így volt. Ez egyébként valamilyen szinten önbizalomhiány, amire pedig semmi okod.
A hosszabb kapcsolatokat illetően egyet kell értsek veled. Én 2,5 éve vagyok a barátnőmmel, voltak rosszabb-jobb időszakok, most jól megvagyunk, de soha nem lehet tudni mit hoz a holnap, vagy a nyár, vagy a jövő év... előre nem szeretek ennyire gondolkodni, inkább megélem a jelenem, mint hogy felépítsek magamban egy jövőképet ami lehet hogy bedől.
az előző barátodról ez derült ki, hát elhiszem szar érzés, mert ezen én is átestem,
ettől még ne általánosíts, inkább amit mondtál mindenen látszik, hogy szeret, akkor azt hidd el, nem kell mindig, hogy mondják, mert azt sem szeretik
bár ez csak tanács, Te döntesz , gondold végig, mert viselkedéséből is le tudod mérni N
Tudod a tetteknek súlya van a szavaknak meg semmi...
az exed nem tudja magát értelmesen kifejezni, amiből logikus a következtetés, hogy nem vette komolyan a kapcsoalott hiszen "bele sem gondolt" az ilyen kérdésekbe... te meg mégiscsak meglepted egy ilyennel...
a mostani párod meg tettekkel bizonyítja... és hidd el, hogy ha ő tetekkel tudja bizonyítani neked (mert tudja):
"...annyira úgy érzem minden egyes gesztusából, mozdulatából, tekintetéből, meg az egész hozzáállásából, hogy őszintén szeret..." innentöl meg kár ezen lovagolnod, mert tökmindegy hogy mit mondana neked te benned benne lenen ez a makacsság hogy "nem hiszem el amt mondasz" oké ne hidd el... inkáb lásd és győződj meg magad...
ha ezek után is azt feltételezed, hogy nem szeret, akkor tulajdonképpen nem öt, hanem saját magadat hazudtolod meg, mert annak sem vagy képes hinni, amit a saját szemeddel látsz, a saját börödön tapasztalsz... és valljuk be ez kissé paradox lenne nemigaz? :)
Igazából talán annyi különbség lehet a beszélgetés előtt és után kimondott szeretlek-nek, hogyha ezek után is mondja, akkor valószínűleg mindenféle értelemben így érzi (nagyon őszinte mindenben, tényleg).
Őőő... most írtam még ide egy csomó mindent, de kitöröltem... mivel így végiggondolva, amennyire őszinte típus, ilyen beszélgetés nélkül se mondaná csak úgy ezt a szót. Azt hiszem az ő szeretetében nem tudok kételkedni... :) (jajj, annyira imádom!!! :) )
Viszont csak úgy ezt a témát lehet, hogy átbeszélem vele, mert ezt még így belegondolva... senkivel se beszéltem meg soha. Ő az első olyan ember az életemben, aki előtt meg merek nyílni, mert tudom, hogy sose élne vissza semmivel, semmit nem használna később támadásra például... és mindenben segít, ahogy csak tud. Talán ezt is meg tudnánk együtt oldani.
Ha igazán megvan köztetek a bizalom, elmesélheted neki, mi történt a volt barátoddal kapcsolatban és hogy azóta nehezen tudod elhinni, hogy tényleg szerethet valaki. Nem jó, ha az emberben az ilyesmi sokáig kimondatlanul marad. Másrészt lehet, hogy már ő is észrevette, hogy távolságtartóbb vagy, így legalább megérti, miért.
Viszont akármennyire is biztosítani fog a szerelméről, amíg fel nem építed a saját önbizalmad, addig vissza fognak térni a kétségek.
5-ös válaszoló: hát igen, ez nekem is fura, de ő eléggé észérvekre helyezi a dolgait. Szóval adott voltam neki én, szerintem alapvetően rendben vannak a belső tulajdonságaim, legalábbis egy kapcsolatban mindenképp jó társ vagyok, és emellé szép is vagyok, tehát simán elképzelhette, hogy hmm ez így jó is lesz neki, mert azért biztos szerethetőnek gondolt...
De utólag átgondolva tényleg nem úgy viselkedett, mint egy szerelmes férfi.Mindig korrekt volt velem, meg tényleg egy szavam se lehet ellene... de nem voltak olyan szerelemre utaló megnyilvánulásai. Csak én azt hittem ez a normális. Már tudom, hogy (számomra) nem. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!