Összejöjjek vele azért mert nincs más?

Utolsó, több szempontból is hülyeség, amit írsz.

1. Elkövettem ezt a hibát, amit a kérdező, voltam ilyen helyzetben. Sok "okos" ember nyomására összeálltam fiatalon egy olyan pasival, aki iránt semmiféle vonzalmat nem éreztem, nem tetszett, viszont nagyon kedves, aranyos ember volt. Nem részletezem, mit kínlódtam vele, a szex borzalmas volt, mert nem kívántam, a végén már attól is szabályosan rosszul voltam, ha csak hozzám akart érni. Erről ennyit.

2. Nem értem, hogy kevered ide a "virágról-virágra" szálló életmódot. Normális esetben az ember azzal kíván párkapcsolatra lépni, akit nemi vonatkozásban vonzónak talál, tetszik neki és szerelmes. Ez egy ösztönös dolog és így természetes.

"a nőknek végtelenül egyszerűek az igényei, beérik a legjobbal is" :D

Ezzel csak az a gond hogy a legjobb csak meg fog baxni

Én is voltam hasonló helyzetben. De én az elején tisztáztam az illetővel, hogy a részemről ez nem olyan mély dolog, mint az ő részéről, és mint amilyet szeretne tőlem. Valamint azt is mondtam, hogy fogadja el, ha majd úgy érzem, nem fog tovább működni.

Szóval nem ártana vele tisztázni a dolgot: "én nem érzek irántad olyan mélyen, mint te irántam"

Ne engedd, hogy belelovalja magát valamibe, ami nem teljesen fedi a valóságot.

Ha tudsz vele egyenes és őszinte lenni, akkor megpróbálhatjátok.

26/L