Meghalt a vőlegényem. Vége mindennek. Mit csináljak? Mit kezdjek magammal? Mi legyen?

Szia! először is azt szeretném javasolni, hogy tényleg ne itt tárd fel ezt a dolgot. Ez az oldal meg úgy alapvetően internet mindenféle ember gyűjtőhelye és sajnos betalálnak ide az olyan degenerált állatok is, akik még abból is képesek poént gyártani, hogy elvesztetted a szerelmedet. A világ egyre szarabb, és ez emberek is egyre kifordulnak saját magukból, ez a tendencia látszik itt is. Szóval a saját érdekedben hagyd a p*csába ezt az oldalt, hogy megkíméld magad az ilyen rongálásoktól:( Engem is úgy leoltottak, mikor a párommal kapcsolatban kérdeztem egy teljesen normális dolgot, hogy hápogtam, honnan van ennyi rosszindulat az emberekben.

Az esettel kapcsolatban pedig azt tudom neked javasolni, hogy folytasd a kezelést és nem tudom, végeznek-e veled pszichoterápiát, mert ha nem, akkor az nagyon fontos lenne, hogy találj egy jó terapeutát, aki nem kizárólag nyugtatókkal tömköd. Hosszú gyászfolyamaton mész most majd keresztül és lesznek szakaszok, amikor már jobban leszel, aztán megint jön egy rosszabb időszak. Nem tudok mást mondani, mint hogy át kell vészelni ezt. Rettenetesen nehéz dolog elveszíteni valakit, ez a legnehezebb az életben. Nekem ugyan nem halt meg a vőlegényem, de otthagyott az esküvőnk előtt nem sokkal azzal, hogy nem szeret annyira ahhoz, hogy feleségül vegyen, sajnálja, de csak most ismerte be ezt magának. Nekem ezt másfél évbe telt teljesen kiheverni. Azt hittem, hogy ezt soha nem fogom feldolgozni, én arra rendeztem be az életem, hogy egyedül maradok inkább, mert azt gondoltam, hogy mivel úgyse heverem ki soha, nem tehetem meg azt majd más férfival, hogy ilyen sérült mentális állapotban kezdek új kapcsolatot ezzel őt is tönkretéve. De aztán találkoztam a mostani párommal, akiben újra komolyan megfogott valami és valami nagyon jó dolog kezd kialakulni, úgy érzem. Pedig nem hittem volna. Ne haragudj, hogy ezzel állítottam párhuzamba a vőlegényed halálát, de én is átmentem ezeken a klasszikus gyászszakaszokon, szóval sejtem, milyen. Egyébként én is altatókkal bírtam csak aludni vagy 2 hónapig a szakítás után meg enni is alig bírtam, pár hét alatt ledobtam 10 kilót. De az élet kárpótolni fog, hidd el. És eljön az a nap, amikor nem fájdalommal fogsz a vőlegényedre gondolni, hanem mély szeretettel és mosolyogni fogsz és boldog leszel, hogy megismerhetted. Egy kedves belső alakká válik majd, és ezzel is több leszel. És persze boldog leszel valaki mással.