Miért adják fel az emberek, olyan könnyen ha tenni "áldozatot" kell hozni 1 kapcsolatért?

Ezért nem tanácsos távkapcsba belemenni. Van akinek megfelelő ha havi 1x találkoznak a kedvesével, van akinek nem!

Amúgy meg ez a mai divat! Az emberek nem megjavítják a dolgaikat, hanem elcserélik azokat egy előnyösebb, újabb modellre!

"Egy vacak párkapcsolat, ami 90% hogy idővel, egy két év alatt eluanalmasodik, addig a felek szarrá csalhatják egymást..."

Igen,a legtöbb párkapcsolat ilyen manapság, de ha esélyt se adok, sose leszek boldog. De ehhez a hozzáálláshoz, fel kell nöni:)

Igaz, ezt úgy mondom,hogy egy "normális" kapcsolatban vagyok és mindketten boldogok vagyunk. Nincs az a pénz, hobbi, bármi amiért ezt feladnám.

Csakhogy ellen példát is mondjak...

Itt két dolog keveredik. Én sem megyek bele olyan kapcsolatba (pl. táv), amiről eleve tudom, hogy túl sok lemondással, kompromisszummal, fájdalommal jár majd.

Ha viszont már benne vagyok egy kapcsolatban, akkor azért képes vagyok küzdeni, áldozatot hozni.

Tehát különválasztom azt, hogy egyáltalán belekezdek-e valamibe, vagy hogy benne vagyok és küzdök érte.

Egyébként számomra fura, hogy ha nem is volt köztetek igazán kapcsolat, akkor hogyan kerülhetett szóba házasság?! Nálam nem kerülne szóba addig, míg nagyon alaposan (lakva) meg nem ismertem a másikat. Szerintem egy kicsit túlzottan beleélted magad olyasmibe, aminek egyáltalán nincs realitása...

12 -es! a "most még" részletet lefelejtetted a mondókádból.

Egy ideig mindenki ezt érzi a párkapcsolatban, aztán idővel majd rájönnek. Te még nem jutottál ebbe a szakaszba. Nagy valószínüséggel majd oda fogsz...Persze lehet hogy nem, de akinek összejön egy párkapcsolat,azok mind a világ legboldogabb, legelégedettebb emberei szoktak mindig lenni, aztán egy idő után sírva mennek a vállóperre, meg húzzák a szájukat ,hogy egyik nap már nem úgy kívánják a párjukat többé mint még tegnap,mert az elméjük így lépett tovább. Ennyit változtak, ábrándultak.

Ti mirol beszeltek?

Stabil munkahely nem letezik, akarhonnan kitehetnek.. akkor meg??

Kerdezo: oke, en elhiszem,hogy faj meg minden.. de akkor miert nem TE koltoztel hozza kozelebb???

Engem is kiábrándít, amikor az emberek nem dolgoznak egy, egyébként jól működő kapcsolatért. Ez szerintem ennek a romantikus filmek sugallta "nagy Ő" kultusz az oka, ami alapján azt hiszi a nép, hogy ha a megfelelő emberrel találkozott, akkor minden simán megy. CSAKHOGY esetedben szó sincs működő kapcsolatról!

A távkapcsolat csakis átmeneti megoldásnak lehet elképzelni, semmi másra nem jó. A nem távkapcsolatban induló párkapcsolatoknak is nagyon kis százaléka lesz igazán hosszú távon is működőképes, a távkapcsolatoknál meg kevesebb időt is töltenek együtt a felek, így lassabban halad a dolog. Ráadásul a folyamatos frusztráció, ami a vágyódás és a hiányérzet miatt áll fent, lassan de biztosan korrodálja az érzelmeket, és az első bizonytalanságnál úgyis vége mindennek.

Egy ilyen távkapcsolatba belekezdve az ember nagyon nagy valószínűséggel garantál magának egy hosszú-hosszú időpazarlást, ami több kínt ígér, mint örömöt. Több hét vágyódás, majd pár nap extázis, EZ a párkapcsolatok végtelenített forgatókönyve. Egy párkapcsolat lényege, hogy az embernek mindig van kivel osztozni az örömben és bánatban, mindig van, aki támogatja, aki figyel rá. 230 km annyit jelent, hogy néhanapján ez megadatik, egyébként meg marad az illúzió.

Olyan kapcsolatba kezdeni, ami ezekkel a feltételekkel indul, lehetséges, de nem elvárható! Nyilván vannak kivételek, amikor az ember bevállalja, mert úgy érzi, olyan partnert talált, hogy megéri adni egy esélyt, de reálisan szemlélve a dolgokat, okosabb nem fecsérelni az időt kilátástalan dolgokra.

#16-nak

14 éve ugyanott dolgozom. Az elég stabil azt hiszem.