Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párkapcsolat télleg ilyen, vagy ez csak valami spec eset?
Amióta barátnőm van, úgy érzem, hogy nem vagyok igazán szabad időtöltésileg. A hobbijaimat sem csinálhatom nyugodtan. Van, amit kifejezetten rossz szemmel néz. Meg az is a baja, hogy szerinte fontosabb ez vagy az, mint ő. Amikor azt mondtam, hogy majd szeptembertől a suli miatt valszeg nem lesz annyi lehetőségünk találkozásra (mert messze lakunk egymástól és nekem télleg kemény a suli), akkor eléggé kiakadt.
Ez mennyire normális? Régen mintha jobban éreztem volna magam és azt csináltam amit akartam, oda mentem ahova akartam. Azt hittem, ha lesz barátnőm jobb lesz majd, meg támogatni fog és építőleg hat rám. De most nagyon nem érzem így. Kb semmiben sem hajlandó részt venni és ha meg nélküle csinálom akkor mintha az lenne a baj
Ne aggódj, lesz jobb is. Én az egyik pasimmal voltam így. Képzeld, zokon vette, ha elmentem táborba egy-két napra nélküle. Vagy a barátokkal szórakozni, hódolni a hobbimnak. Pedig hetente többször találkoztunk. Aztán: engem sok dolog érdekel, de folyton az volt a baja, hogy nem figyelek rá. Hívtam, olvassuk együtt a tudományos dolgokat, de az meg nem kellett neki, nem kötötte le. pff. Na, erről ennyit.
Ott ült mögöttem csendben, és duzzogott! Pedig tényleg foglalkoztam vele is.
Miért kellett volna ezeket feladnom? Hisz ha szeret, támogat benne, és mondjuk szívesen jön vele. Jó, ő utál túrázni, talán le is esett volna valahonnan, de igazán megtehette volna értem, hogy megpróbálja.
Na de, nem haragszom rá, jobb is, hogy akkor különmentünk. :)
Nem, ez nem ilyen, éppen papucsállatkát próbál formálni belőled.
Persze vannak kompromisszumok, nyilván, ha egy makettkészítő tanfolyamot, vagy egy értelmetlen beb.aszós estét előbbre helyezel, akkor jogos a kritikája.
De úgy alapból, ha jobban éltél, és érezted magad nélküle, az nem normális.
Illetve normális, van ilyen, csak folytatni nincs értelme.
Egyáltalán nem járok bulizni se kocsmázni. A sportokat szeretem. Meg zenélni. Meg én is ezeket a tudományos és műszaki dolgokat. De pont úgy érzem magam, mint az első válaszoló, ahogy írta.
Első barátnőm és nagyon rossz érzés, hogy ilyen. Azt hittem, hogy bele tudom vonni ezekbe a dolgokba és majd együtt csináljuk ezeket. De semmire sem hajlandó. És könnyen durcás lesz és hirtelenharagú. Télleg úgy érzem, hogy néha mintha papucsot akarna készíteni belőlem.
Úgy látszik, te is elkövetted azt a klasszikus hibát, hogy nem olyan párt választottál, aki gondolkodásmódban és érdeklődési körei, szabadidős tevékenységei tekintetében is hasonló hozzád. Ez egy nagyon fontos alaptétel, mégis sokan teljesen megfeledkeznek róla, aztán meg sírnak, hogy nem tudnak mit csinálni együtt... én meg csak csodálkozom, hogy hogy lehet ezt nem venni figyelembe.
Ha majd megunjátok és szétmentek, következőnek olyat válassz, akivel van sok közös dolgotok, de legalábbis néhány mindenképp, és ne egyszerűen csak olyat, aki ránézésre tetszik.
1. Válaszoló vagyok. Nálunk szakítás lett a vége, belőlem nem sikerült "papucsot" csinálnia, bár nő vagyok.
Hát, ő ragaszkodott volna hozzám, de már nem bírtam nézni a "kínlódását", küszködését. Az sem volt jó, hogy mindketten külön-külön a saját hobbyjainkra szánunk időt, az sem, hogy részt veszünk kölcsönösen egymáséban.
Pedig én még egy-két meccsére is elmentem, picit érdekel a foci, na de őt az enyémet tényleg abszolút nem izgatták (csak akkor ne piszkált volna). :)
Hm, azóta is jönne vissza, de tudom, hogy ue. lenne. Fura, összejött egy lánnyal, akinél elérte, hogy csak vele foglalkozzon, nem nagyon ment a csaj egyedül, barátnőkkel sehová, csak egymást nyalták-falták..őt meg elhagyta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!