Tudnak párt találni maguknak az Inkontinenciával együtt élők akik elfogadják őket az állapotukkal együtt?

Ez inkontinencia, nem veszettség.

Én nem vagyok inkontinens viszont eléggé problémás vagyok pisi terén, nem tudom sokáig visszatartani - volt, hogy barátnőmmel mentünk haza és hiába hajtogatta már, hogy majd bepisil, muszáj volt előtte bemennem, ha nagyon kellett, mert nem bírtam volna kivárni a sorom. Illetve nagyon sokszor kell pisilnem és olyankor nem pár csepp jön, hanem rengeteg. Ez van, gyors az anyagcserém.

Egyetemen rengeteg gond volt ebből, mert emiatt fél óránként kimentem, a tanárok nem nézték jó szemmel, a gyerekek sem, de nem tudtam mit tenni (arról nem beszélve, hogy miért zavarta Őket? Az ajtóhoz közel ültem és ha menni kellett, kisurrantam, nem díszmenettel vonultam cintányért csapkodva...). Így lettek kínos beszélgetések az egyetemi adjunktusok és köztem a vizelési szokásaimról... Illetve hiába pisiltem az egyetemen, hazaérve (kb 3/4 óra), rohantam a WC-re. Illetve a munkahelyemen is sokszor megjegyzik, hogy rengeteget járok WC-re.

Sajnos nagyon sokszor be is pisiltem 12 éves korontól kezdve. Volt, hogy diszkóban, volt, hogy vidámparkban, volt, hogy egyetemen, volt, hogy máshol. Nemrég egy hotel folyosóján pisiltem össze magam, a földre kreálva a Csendes Óceánt.

Eleinte ijedten álltam a helyzethez, ma már, ha vagyok is valakivel se hatangozom be, hogy bepisiltem. Mindig van valami trükköm, hogy elkerüljem a kellemetlen helyzeteket. Pl derekamra kötök előre egy pulóvert, amiből az jön le, hogy melegem van vagy magam elé tartok egy táskát és amint van lehetőségem, átöltözök. (Volt, hogy Aldiban vettem 1500-ért farmert).

Se a családi, se a szerelmi, se a baráti kapcsolataimra nem volt hatással, mindig tudom ezeket a helyzeteket magamtól és okosan kezelni, más segítsége nélkül, úgy érzem, egy társas kapcsolatban ez nem olyan, hogy a másik félre mély hatással lenne. Ugyanúgy, ha valakinek más önkezelhető baja van, tud róla a társa és, ha kell, segít, de nem ez a fő témájuk a nap 24 órájában és nem ezen alapszik a kapcsolatuk.

Ami meg engem illet, semmilyen hatással nincs rám; bár nem gyújtok csillagszórót emiatt, de megtanultam vele élni.

(Ezt a kommentet egy 20 fölötti lány írta)

A párom így elfogad hogy pelenkát kell hordanom születésem óta. Ö már így ismert meg, és így is kellek neki.

Sokat segit nekem. És a házas életet is tudunk etöl folytatni, csak kis trükökel.