Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Vajon normálisan élem meg...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Vajon normálisan élem meg mindezt?

Figyelt kérdés
Adott egy férfi,aki az úgymond alkalmi szeretőm,nekem nincs párom,senkim,Neki sincs komoly,de Nála mindig akad időszakos barátnő.Az alkalmi azt jelenti egyébként,hogy nem úgy kell elképzelni az egészet,hogy rendszeresen tartjuk a kapcsolatot,és érintkezünk testileg,hanem vannak időszakok az életemben,amikor ,,összefutok" Vele,olyankor pátyolgatjuk egymást (inkább Ő engem),és sor kerül a szexre is.Már az elején letisztáztuk:ennél több nem lehet a dologból.Ezt tudomásul vettem,elfogadtam,sőt,valahol örülök is ennek a kötöttségektől mentes helyzetnek,s én is pártoltam mindezt,nem tudnék vele elképzelni komolyat.Én kiégtem érzelmileg,túl vagyok egy sokadik komoly csalódáson,nem is szeretnék többet Tőle,és tudom:nem szeretem Őt,csak mint embert,őrülten vonzódunk egymáshoz,de ennyi.Nincsenek érzelmek,abszolút...A problémám pedig itt kezdődik.Egyszerűen nem ismerek magamra,kiöltek belőlem minden érzelmet,és bár nagyon vágyom a szeretetre,gyengédségre,megbecsülésre,mégis megfelel nekem ez a helyzet,s annak ellenére is örülök a szituációnak,hogy kicsit hiányzik az illető,s vágynék a közeledésére,vágynék arra,hogy érdekeljem.Szeretni meg nem szeretem.Hiányzik egy jó szó,s én mégis beérem ennyivel.Hiányzik a szerelem,s mégis valahol jéghideg lettem.Várom,talán újra jelentkezik,közben meg örülök is,csak ennyi az egész,békén hagyjuk egymást.Annyira nagy a kettősség bennem,valahol mégis az érzéketlenség és magány felé billen a mérleg serpenyője.Olyan,mintha teljesen megváltoztam volna,emeltem volna magam köré egy falat,miközben ez az ember az alkalmi támasz,de nem társ.Nem értem magamat,kicsit zavaros az egész,nem hiányzik komoly társként,s valahol mégis jólesne,ha számíthatnék rá bármiben,nem csak az ágyban.Vajon normális,ami most végbemegy bennem?Vajon normálisan élem meg mindezt?Talán a szívem mélyén bujkál valamiféle érzelem?Egyébként egy hónapja ért véget egy egy éves kapcsolatom,s nemrég találkoztunk a pasival,ennek kapcsán jutott eszembe ez az egész.Zargatni nem zaklatom,de gondolok rá elég sokat.Visszafelé viszont nem hiszem,hogy így van...

2012. máj. 31. 15:48
 1/7 anonim ***** válasza:
Én is talán most jutottam el arra a pontra életemben először,hogy nem akarok senkit.Régen szakítás után nem sokkal rá elkezdtem ismerkedni,volt hozzá kedvem,most meg nincs.Még olyat se akarnék amilyen neked van,tehát abszolute semmit.Ettől én is meg vagyok kicsit ijedve,betelt a pohár talán.Egyetlen férfit se látok vonzónak jelenleg.Ezen nem is akarok görcsölni.Majd ahogy telik-múlik az idő,talán a lélek is szépen felépül.
2012. máj. 31. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
Nos ez sztem normális! Ez az amit ugy hivnak hogy lelki fásultság! plusz még bejátszik kis depreszio is ahogy olvasom akérdésedet! Hogy mi a gyógyir azt sajnos nem tudom. Talán csak az idö. viszont általános tudnivalo hogy a nöknél mindig kialakul bizonyos érzelmi kötödés a sexpartneréhez ami beletud kavarni a "csak sex más semmi" kapcsolatokban!
2012. máj. 31. 16:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:

1. Minden fejben dől el. Ha te úgy gondolod, hogy ennyit érdemelsz, akkor ennyit is fogsz kapni. Többet soha.


2. Aki élvezi az egyedüllétet, az nem vágyódik sem szexre, sem párkapcsolatra, se pátyolgatásra. Megtalálja más dolgokban az örömöt.


3. Elhiszem, hogy félsz, csalódott vagy, én is átmentem ezen. És én is azon a szinten vagyok, hogy próbálom magamnak bebeszélni: boldog vagyok én így is. Pedig te is tudod, hogy a lelked mélyén ez nem igaz...


4. Szerintem igenis, többet érzel iránta...


5. Mivel neki ez így nagy valószínűséggel megfelel (mert ha nem felet volna meg, akkor már lépett volna), ne is várj tőle többet. Nem ő lesz az, aki boldoggá fog tenni.

2012. máj. 31. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
A normalitás határokat jelent, nem egy keskeny vonalat, amit kötelezően követni kell. Amit leírtál, abban nincs semmi kirívó, de tán még különös sem. (Vagy én láttam már túl sokat.) Ha veszteség ér, gyászolunk. Ez természetes. Nem kell meghalnia senkinek, egy kapcsolat "halála" éppen olyan veszteségként érhet. Ha a gyászfolyamat nem akad el, akkor idővel túl leszel ezen, megint tudsz majd érzelmileg nyitni mások felé. Annak a módszere, hogyan éled túl ezt az időszakot sokféle lehet, a te választásod lehet éppen olyan jó, mint bármelyik másik. Ha a félelmeid a lehetséges csalódástól bezárnak és magányos leszel, akkor érdemes lehet segítséget kérned. (Erre nem látok túl nagy esélyt, hiszen a szavaidban máris ott bujkál, hogy szükséged van valódi társa, a mostani helyzetedet nem érzed kielégítőnek.) Adj egy kis időt magadnak! Menni fog.
2012. máj. 31. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
100%
Én is ugyan így kezdtem mint te.Mára meg már csak szenvedek ez miatt is,mivel bele szerettem ő meg nem szeret viszont.Kötődsz hozzá,mivel ki vagy égve lelkileg és jól esik hogy ő megadja,kedves veled azon az egy napon,azon az egy napon megadja amit vársz egy férfitól.Később azt akarod több nap legyen.Ördögi kör ez.Vigyázz nagyon.Ki kell lépni még az elején mert nagyon padlóra tud küldni.
2012. máj. 31. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Ugy is mondhatnám, hogy természetes. Perpill nem akarsz kötöttséget, de néha egy-egy szex nagyon jolesik. Ha megkapod, vársz egy kis törödést, gyengédséget, vágyod, hogy hiányozz neki. Ugyanakkor még nem vagy szabad az elözö kapcsolatodbol. Igazán irigylésre mélto a helyzeted, hogy van egy ilyen partnered. Hálás lehetsz neki. Sokkal könnyebben fogsz kilábalni a fásultságodbol. Hamarabb leszel alkalmas egy ujabb -remélhetöleg sokkal jobb -kapcsolatra.
2012. máj. 31. 17:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat!Egyébként igen,örülök,hogy van egy ilyen személy az életemben,aki ha nincs is mellettem folyamatosan,csak néha bukkan fel,de legalább egy kicsit felpezsdíti az életemet.S legalább úgy szerethetjük egymást,mint embert.
2012. máj. 31. 18:56

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!