Srácok! Ti láttátok már nagydolgozás közben a barátnőtöket? Nem volt kiábrándító a dolog?

Anno, mikor nagyon-nagyon beteg voltam (hányás-hasmenéses vírus, lázzal, minimális erővel) kijött velem a párom és a résnyire nyitott ajtónál őrködött, míg én egy lavórral a kezemben ültem és, már bocsánat, fostam és hánytam egyszerre. Nagyon féltett, hogy valami bajom lesz.

Túl élte, azóta is szeret, nem ábrándult ki belőlem.

Egy CT vizsgálat után, mivel én érzékeny voltam a kontraszt anyagra, akkor is a közelemben maradt és végig nézte, hallgatta, hogy imádkozok a porcelán Istenséghez, olyan rosszul lettem tőle és félt, hogy belefulladok a wc-be.

Bár ezek extrém példák, de ha így "tudnád" meg, hogy a szeretett lényedből alul-fölül is tudnak kijönni dolgok, valószínűleg nem azon kattogna az agyad, nehogy kiábrándulj belőle.

22/L

Én azt hittem a jó nők nem sz...rnak ! :OOOOOOO

:))

Hát nekem az lenne a legjobb ha közbe menne a tv vagy vmi hang és tudom h a pasim nem hallja mert az tök gáz

--csaj.

Ó 82%-os jó neked ,hogy ilyen párod van :)

Egyébként ha nekem lenne egy normális kapcsolatom biztos én is így félteném a barátnőmet.

De fordított estbe valahogy sosem tudtam elviselni ha segíteni próbálnak vagy ha gyengének lát valaki. Szóval én mindig is egyedül szerettem szenvedni.

Bár volt már olyan hogy tényleg segítség kellett de akkor meg nem voltam magamnál az megint más dolog.

De ha nem undorodsz valakitől , pláne szereted akkor egy olyan dolog mint a sz*rás aztán nem jelenthet problémát. Főleg ha sima és nem valami felül alul kijövős dolog ahogy a 82-es írta.